Változatok árvízkötvényre • Lejegyzik a biztosítók az állampapírokat – A kormány ma három javaslatból választ • 1999.07.27
Árvízkötvényügyben három konstrukció közül a kormány választ mai ülésén – egyeztek meg tegnap a biztosítók az Államadósság–kezelő Központtal. Körvonalazódik tehát a megállapodás: a biztosítók ötmilliárd forintnyi tízéves lejáratú kötvényt jegyeznek az árvízkárok finanszírozására, s emellett százmillió forint vissza nem térítendő támogatást is nyújtanak. Értesülésünk szerint nem tartotta magát a biztosítóknak az az ajánlata, hogy 9,5 százalék évente tőkésíthető kamattal jegyezhessék le a kötvényeket.
MH–információ
Sikeresnek nevezte a tárgyalást a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) és az ÁKK között Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke. Arról, miként jegyeznék le a biztosítók a tízéves kötvényeket, háromféle változatot dolgoztak ki, amelyek közül ma választ a kormány. Részleteket addig nem közölnek.
A kötvényjegyzés technikai részleteiről tárgyaltak – erősítette meg kérdésünkre Kepecs Gábor, az ÁB–Aegon Általános Biztosító Rt. vezérigazgatója, a Mabisz ügyvezető elnökségének tagja. Kérdésünkre hozzátette: a biztosítási adó nem került szóba az egyeztetésen.
Más forrásból úgy értesültünk, a biztosítók piaci részesedésük arányában jegyzik le majd az ötmilliárd forintnyi kötvényt, s ugyanígy adják össze a 100 millió forintnyi támogatást is.
Értesülésünk szerint az ÁKK továbbra sem támogatta a biztosítók ajánlatát, amelyet csütörtökön, a Belügyminisztériumban tettek: eszerint 9,5 százalék tőkésíthető kamattal jegyeznék le a kötvényeket.
A tőkésített kamat azt jelentette volna, hogy a kamat összege évről évre, a kamatos kamatszámításnak megfelelően duzzadt volna. A kincstár ezzel szemben a fix kamatú állampapír–konstrukciók esetében évről évre azonos összeget fizet. Igaz, a piaci hozamokat a kialakult szokás szerint a kamatos kamat elve alapján számítják, s az ÁKK jegyzése szerint ma a tízéves államkötvény hozama 10,12 százalék. Csakhogy az infláció várható csökkenésével a piaci hozamok mérséklődésére számítanak a következő években.
Információink szerint a PM–ben letettek arról az elképzelésről, hogy egy közhasznú társaság bocsássa ki az árvízkötvényeket állami garanciával. Ha viszont a kibocsátó az állam, akkor – megfigyelők szerint – a kötvényjegyzés valójában nem gyarapítja az árvízkárok enyhítésének kereteit, „csupán” az államadósságot finanszírozzák újabb tízéves papírokkal. Azaz nem változott az a helyzet, hogy árvízkárokra csak a büdzsé más kereteinek terhére – esetleg a büdzsé bevételeinek növelése árán – fordíthatnak többet.