Nő a beruházási kedv • 1998.05.29
Fokozódó beruházási kedvről számol be a Kopint–Datorg Rt., a feldolgozó– és építőipari cégek körében, áprilisban készített fölmérése alapján. A megkérdezett vállalatok közül jóval több kívánja növelni beruházásait, mint tavaly. Ez azt jelzi, hogy továbbra is tart a konjunktúra, ami gyorsuló növekedést alapozhat meg.
A kivitel és a beruházások jelentik azt a keresleti tényezőt, amely megfigyelők szerint húzó hatást gyakorolhat a gazdaság egészére. Ezért is érdemelhet figyelmet a Kopint–Datorg Konjunktúra–, Piackutató és Számítástechnikai Rt. legújabb beruházási kérdőíve, amelyre 292 feldolgozóipari és 109 építőipari cég válaszolt.
A megkérdezett feldolgozóipari vállalkozások 52 százaléka úgy tervezi, hogy növeli az idén beruházásait, holott az 1995–1997. évi fölmérések idején még csak 40–41 százalékuk mutatott hajlandóságot erre. Újdonság, hogy a kis feldolgozóipari cégek 70 százaléka hajlik a beruházás fokozására, míg a közepeseknél 56, a nagyoknál 50 százalékos ilyen arányt mértek (a megkérdezett cégek 16 százalékának létszáma nem érte el az 50 főt; 44 százalékuk 51–300 fő közötti, a többi ennél nagyobb volt). Tovább emelkedik a fejlesztések nagysága: a cégek 40 százaléka 5–50 millió forint közötti értékben ruház be, ez az arány nem változott; az ennél kisebb beruházási szándékok aránya csökkent, a 100 millió forint feletti fejlesztések aránya viszont 30 százalékra nőtt a korábbi 10–20 százalékról.
Főként saját forrásból valósítják meg projektjeiket, belföldi bankhitelt 23 százalékuk, külföldi kölcsönt mindössze 4, támogatást és más külső forrást 16 százalékuk vesz igénybe.
A megkérdezett építőipari cégek 46 százaléka növelné beruházásait, szemben a tavalyi 36 százalékkal; változatlan értékű fejlesztőnek 28 százalékuk bizonyult, ami kismértékű növekedés a tavaly felmért 24 százalékhoz képest. A beruházásaikat csökkentők aránya 17–ről 13 százalékra, a fejlesztésre egyáltalán nem vállalkozóké pedig 23–ról 12 százalékra csökkent.
A KSH adatai szerint tavaly a nemzetgazdasági beruházások reálértéke 8 százalékkal gyarapodott, ezen belül a feldolgozóiparban 8,7 százalékos növekedés, az építőiparban 12,4 százalékos csökkenés következett be.