Reálértékben változatlan lakossági megtakarítások • Bankbetétbe megy a pénz • 1999.07.20
Reálértékben nagyjából annyit takarítanak meg a háztartások idén, mint tavaly – derül ki a Magyar Nemzeti Bank féléves adataiból. Teljesen más azonban a megtakarítások szerkezete: idén előretörtek az olyan klasszikusnak nevezhető formák, mint a takarékbetét, a biztosítási díjak, a lakástakarék. Visszaszorult az állampapír, a részvényektől pedig egyenesen szabadult a lakosság.
Júniusban 55,1 milliárd forintot tettek félre a háztartások, ám az átértékelődések, mindenekelőtt részvényárfolyam–veszteségek miatt pénzügyi vagyonuk mindössze 46,1 milliárddal gyarapodott – közölte az MNB. Egy évvel korábban kényelmesebb idők járták, hisz az 58,9 milliárd forintnyi megtakarítást az árfolyamváltozások további 50 milliárddal fejelték meg, és végül a vagyongyarapodás egyetlen hónap alatt meghaladta a 109 milliárd forintot.
Júniusban is jellemző, ami a teljes első félévben: kevesebb befektetési jegyet és állampapírt vettek a háztartások, és megszabadultak 5 milliárd forintnyi tőzsdei részvénytől, amit tetézett a kezükben lévő részvényállomány 9,8 milliárdnyi leértékelődése. A devizabetét–állomány viszont 2,5 milliárd forinttal felértékelődött, bár csökkentette az a 1,4 milliárd, amit e betétekről a lakosság leemelt.
Az idei évet a lakossági takarékbetétek, a nyugdíj– és életbiztosítási díjak előretörése jellemzi. Az első félévi nyugdíjpénztári megtakarítások például másfélszeresen meghaladják az egy évvel korábbit. Lakás–takarékpénztárakba 9,5 milliárdot fizettek be az emberek, szemben a tavalyi első félév 5,9 milliárd forintjával.
Eközben az állampapírok a sorozatos árfolyamveszteségek miatt jócskán veszítettek népszerűségükből, a vásárolt érték kevesebb mint felére zsugorodott. A tőzsdei részvényektől pedig az egész félév során szabadultak az emberek.
Igen jelentősen gyarapodott a lakossági hitelfelvétel, ezen belül is elsősorban – az 1998. első hat havi 14–ről 33 milliárd forintra – a fogyasztási hitel. Az építési hiteleknél inkább csak a nettó visszafizetés mértéke csökkent (8,3 milliárdról félmilliárd forintra). A hitelfelvétel következtében, mint ábránkon is megfigyelhető, eltűnt az ütemkülönbség a nettó, vagyis hitelek leszámításával kapott pénzügyi vagyon és a bruttó, azaz csak a félretett pénzeket felölelő pénzügyi vagyon között.
Az infláció hatását kiszűrve az MNB úgy találta, hogy júniusban is, az első félév folyamán is hasonló mértékű a megtakarítás, mint egy évvel korábban. Az inflációszűrt megtakarítások – melyek sem az árfolyamváltozásokat, sem a kamatok infláció–ellentételező részét nem tartalmazzák – az idei és a tavalyi év első hat hónapjában egyaránt meghaladták a 180 milliárd forintot. Ennek megfelelően a háztartások vagyonának átértékelődése – a kamatok inflációs komponensével együtt – tavaly lényegesen meghaladta az ideit (lásd a táblázatunk utolsó sorát).