Megugró lakossági hitelek • A vállalatok kedvelik a devizakölcsönt • 1999.07.16
Előretör a lakossági hitelezés – derül ki az MNB bankrendszerre vonatkozó legújabb adataiból. A lakosság a múlt év második felében kezdett jelentősen növekvő mértékben kölcsönökért folyamodni, és május–júniusban már megelőzte a vállalati szektort az adósságállomány növekedése tekintetében.
Nagyságrendjében persze a lakossági hitelállomány jóval elmarad a vállalatitól. A jegybank előzetes adatai szerint az első félév végén a lakossági hitelek 294,3 milliárd forintra rúgtak, ami júniusban 4, az első félévben pedig 29,1 milliárdos növekedést jelent. A vállalati hitelállomány meghaladta a 2100 milliárd forintot, növekedése júniusban 45,7, az első hat hónapban pedig 138,7 milliárd forint.
Bár a vállalati hitelek kétharmada forint–, egyharmada pedig devizaadósság, az utóbbi dinamikusabban gyarapszik. A június végi devizahitel–állomány 16,4, míg a forinthitel–állomány „csak” 10,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. De ez utóbbi is lényegesen meghaladja a belföldi ipari áremelkedési ütemet, mely 5–6 százalék között mozgott az év első öt hónapjában. Ennek alapján számítva a forintban fölvett vállalati hitelek reálértéke legalább 6, a devizahiteleké pedig legalább 12 százalékkal nőtt.
Még látványosabban duzzadtak a lakossági hitelek, melyeknek értéke március óta 20 százaléknál is gyorsabban nő. Reálértékben – a fogyasztói áremelkedéssel összevetve – pedig tíz százaléknál is gyorsabb ütemben nő a lakossági hitelezés, holott 1998 első félévét még reálértékbeli visszaesés jellemezte.
A vállalati betétállomány ugyanakkor 39 milliárd forinttal visszaesett júniusban, s ezzel az ezermilliárdos határ alá került. Az év elejéhez képest is hasonló a betétállomány–csökkenés. Így – a felvett hitelekkel együtt – 178 milliárd forinttal duzzadtak a társaságok pénzügyi forrásai az első félévben. Ezzel szemben a lakossági betétállomány 136 milliárddal (2025 milliárd forintra) nőtt, vagyis a magánszemélyek végül is 107 milliárd forint erejéig nettó megtakarítóknak bizonyultak.
Az első félévben a felére apadt – több mint ezermilliárdról 534 milliárd forintra – a bankrendszer nettó külföldi eladósodása. Csak júniusban 110,4 milliárd forint a leépülés, ami a júniusi, 500 milliós eurókötvény–kibocsátással és a korábbi jegybanki adósságtörlesztéssel függ össze. Itt is, az előző hónapok kötvénykibocsátásai esetében is arról van szó, hogy a külföldi jegybanki adósság a magyar állam tartozásává konvertálódik át.