Javult a költségvetés helyzete • Fogy az agrártárca pénze • 1999.07.14
Júniusban viszonylag kismértékben, tízmilliárd forinttal duzzadt az államháztartás hiánya, s ezzel elérte a 391,2 milliárd forintot. A Pénzügyminisztérium – egy–két százalékpontos „hibahatárral” – azt jósolja: tartható az egész évre megcélzott, a bruttó hazai termék (GDP) négy százalékának megfelelő deficit. A Magyar Nemzeti Bank máris negyed százalékponttal csökkentette az irányadónak számító kéthetes betéti kamatot.
Várhatóan e hónap végén tekinti át a kormány a költségvetés helyzetét s azt, szükség van–e rendkívüli intézkedésekre – derült ki Thuma József, a PM helyettes államtitkára sajtótájékoztatóján.
A jelenleg ismert folyamatok alapján tartható a kitűzött cél – érzékeltette. Ma úgy látják, a teljes évben a központi költségvetésben és az elkülönített alapoknál 15–20 milliárd forinttal kisebb, a társadalombiztosításnál pedig 15–20 milliárddal nagyobb lesz a hiány az előirányzottnál.
Igaz, az államháztartás féléves deficitje 391,2 milliárd forint, azaz máris eléri az éves előrejelzés 89,3 százalékát (önkormányzatok és privatizációs bevételek nélkül). Ezen belül a központi költségvetés hathavi hiánya 300,4 milliárd, ami több mint háromnegyede a teljes évre engedélyezett összegnek. Mindezért azonban döntően az első hónapok felelősek. Júniusban az államháztartás hiánya 10,9, a központi költségvetésé pedig 30,2 milliárd forinttal nőtt, s ezt még tovább javította a 4 milliárd forintnyi privatizációs befizetés – jelentette a PM. Júliusban pedig a negyedévenként bezúduló áfa miatt többletet várnak a központi büdzsében.
Értesüléseink szerint az agrártárca június 30–áig elköltötte a közvetlenül a mezőgazdaságra fordítható támogatások közel 73 százalékát, 93 milliárd forintot.
• Folytatás a 9., vezércikk a 7. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
A piacra jutási támogatás lényegében kiürült, a ténylegesen rendelkezésre álló keret 96,7 százaléka fogyott el június végéig. (A tárca ekkorra már használta a júniusban felszabadított és átcsoportosított 4,8 milliárd forintot, de még nem rendelkezett a kormány által július elején megszavazott 10 milliárd forint felett.) Az úgynevezett agrártermelési támogatás helyzete stabilabb, e keretnek csak 38,5 százalékát költötték el hat hónap alatt. Azóta viszont innen csoportosítottak át 10 milliárd forintot a piaci ügyek rendezésére. A mezőgazdasági hitelek kamattámogatására szánt összegből mára csupán 3 milliárd forint maradt – értesült lapunk. A már többször „kimerültnek” minősített agrárberuházási támogatási keretet 71,2 százalékban használták ki eddig. Azaz van még néhány milliárd forint – a júniusi 3,9 milliárd átcsoportosítás után is – a gépek, épületberuházások, műszaki fejlesztés támogatására. Összességében június végéig a földművelésügyi tárca az általa kezelt támogatási keretek (155 milliárd forint) 60 százalékát költötte el.
A társadalombiztosítás féléves hiánya 61 milliárd, máris több mint a teljes évre előirányzott 41,7 milliárd forint. A vagyonértékesítés bevételére előirányzott 53,7 milliárdból eddig csak 8,8 folyt be, de az elmaradás behozható (lásd keretben). Júniusban mindössze 4,9 milliárdot költöttek gyógyító–megelőző ellátásra (szemben az egy évvel korábbi majd' 25 milliárddal), aminek a magyarázata az, hogy a kórházak, rendelőintézetek most tértek át az utólagos kincstári finanszírozásra, így július 1–jén kapták meg a júniusi apanázst.
A gyógyszerkasszánál mintegy 13–14 milliárdos a féléves túllépés, a júliusi rendeletmódosítás nyomán azonban ez stabilizálható az év egészében is – vélte Thuma. Ugyanakkor szerinte a magánnyugdíj–pénztári átutalásoknál megtakarítható 10 milliárd. E tételnél öthavi adatok alapján 18,4 milliárd a kifizetés, ami az éves előirányzatnak csak 26,3 százaléka. A járulékokból és hozzájárulásokból fél év alatt az éves előirányzat 49,2 százaléka teljesült – közölte a PM.
A derűlátó éves jóslatot a kieső adóbevételek ellentételezésével indokolják a PM–ben. Igaz, az áfabevételek a korábban „bevallottnál” is nagyobb mértékben, 60–65 milliárddal elmaradnak majd a költségvetési törvényben szereplő 985 milliárdtól, s ezt tetézi a társasági adók 10 milliárdos kiesése is – jelzik előre. A személyi jövedelemadóban a befizetések 40 milliárddal túlszárnyalják az előirányzatot (539,9 milliárd), és az idei évben 30 milliárd forintnyi be nem tervezett koncessziós díj folyik be a DCS– 1800–as mobiltelefon–tenderből.
A kamatkiadások – kisebb részben a vártnál magasabb kamatláb, nagyobb részben az év eleji magas hiány folytán kibocsátott több állampapír miatt – 25 milliárddal meghaladják majd a várakozásokat. Ezt azonban a vártnál szintén nagyobb kamatbevételek 15 milliárd forint nettó kamatkiadási többletre mérséklik. Az MNB legújabb jóslata szerint pedig nyereségbefizetése mintegy 35 milliárd forint lesz – közölte Thuma –, azaz az elmaradás az éves penzumtól (44 milliárd) jóval kisebb, mint amit nemrég vártak. Mindezzel szembe állítható az a 15 milliárd, amellyel az ÁPV Rt.–nek több osztalékot kell befizetnie a költségvetésbe a kormány legújabb törvényjavaslata szerint. Megszorításként veendő számba ezenfelül 40 milliárdos költségvetési, továbbá 8 milliárdos tb–vel kapcsolatos februári zárolás.
Az MNB tegnap negyed százalékponttal – évi 14,75 százalékra – mérsékelte a kéthetes betéti kamatot. Ezzel mintegy törlesztette a június közepi „adósságot”, hisz akkor a mérsékelt kamatcsökkentést a költségvetési folyamatok „bizonytalan megítélésével” indokolta. Újabb fél százalékot levett tegnap az MNB az egynapos aktív repokamatból is.
• E. J. – O. H. Gy. – P. Zs.