Még kisebb infláció • 1999.06.12
Tovább enyhült az infláció: a májusi 8,9 százalék megint negatív csúcs az új köztársaság történetében. Igaz, a jóslatok szerint a drágulás üteme idén még valamelyest nőni fog.
A 8,9 százalék mindenképpen impozáns szám. A legtöbb előrejelzéshez képest is az, nem beszélve arról, hogy tavaly májusban még 15,8 százalékkal emelkedtek az árak. Az enyhülést az magyarázza, hogy tavaly az év elején nagy ütemben – havonként több mint egy százalékkal – emelkedtek az árak. Most a kimutatott infláció javulásához elég volt, hogy valamivel lassúbb tempójú, 0,7 százalékos legyen az áprilishoz viszonyított drágulás. Látnunk kell azonban, hogy tavaly a nyári hónapokban még szerényebb ütemben kúsztak föl az árak, sőt július–augusztusban csökkentek. Rövid távon tehát igen nehéz tovább javítani a 8,9 százalékon.
A jó eredményben jelentős része van annak is, hogy az élelmiszerek olcsóbbak a tavalyiaknál. Nem csak a krumpli és más idényáras cikkek, de most túlkínálat mutatkozik húsból, baromfiból, tojásból is. Az agrártermékek mellett tavaly a világpiaci olajáresést tartották az inflációmérséklődés legfőbb külső tényezőjének. Csak az idén nehogy ennek a fordítottja történjék meg, hiszen a benzint mind drágábban mérik.
Idei sajátosság a ruhafélék nagymértékű drágulása is. A szolgáltatások áremelkedése ellenben jóformán törvényszerű – májusban tizenöt és fél százalékkal kerültek többe, mint egy éve. Ebben szerepet játszhat, hogy az ellátás végképpen el van maradva a nálunk gazdagabb országok szolgáltatásaitól. Ugyanakkor a javítás, karbantartás, frizurakészítés, felszolgálás stb. mind–mind olyan „portéka”, amely nincs benne a külkereskedelmi forgalomban, így értéküket a hazai növekvő igények határozzák meg. Azok pedig – a jövedelmekkel együtt – mostanában egyre csak nőnek.
Csak nem megy végre jobban az embereknek? Ez a föltevés. Hát igen, a fékeződő infláció derűlátóvá tesz.