Vitanap az államháztartás helyzetéről • Nem akarnak kiigazítást • 1999.06.01
A foglalkoztatás növelését, a progresszivitást, az adósságok csökkentését, a családi kedvezmények kiterjesztését emelte ki továbbra is az adórendszer céljai közül Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium államtitkára a parlament tegnapi vitanapján, amelyet a közterhek alakulásáról és az államháztartás helyzetéről tartottak.
Varga szerint jövőre az szja–ban biztosított gyermekkedvezmény 25 százalékkal emelkedik, a társasági adórendszer változatlan lesz, a jövedelemcentralizáció tovább mérséklődik. A munkaadók által fizetendő tb–járulékot 2000–ben 3 százalékponttal, 2001–ben további 1 százalékponttal mérsékelnék (ma ez 33 százalék). Az idei 6 százalékpontos mérséklés (a munkaerő–piaci alap hozzájárulás 1 százalékpontos csökkentésével együtt) 150 milliárddal mérsékli a munkaadók terheit, illetve ezt az egészségügyi hozzájárulások emelése 115 milliárd forintra mérsékli – ismertette Varga. Továbbra is cél az adóalap szélesítése. Idén az szja–alapba tartozó, de a tb–járulék alól kivont jövedelem 300 milliárd forintot tesz ki.
Varga úgy vélte, nincs szükség a költségvetés kiigazítására, illetve az év második felében újra megvizsgálják ezt a kérdést. Később Varga Medgyessy Péterre is hivatkozott, a volt pénzügyminiszter szerint ugyanis inkább a 2000. évi költségvetésre kell figyelni, mint a mostanit kiigazítani.
A 2000. évi adóreform inkább szétesni látszik, mint összeállni – fejtegette az ellenzék tetszésnyilvánítása közepette Csúcs László kisgazda– vezérszónok. Csúcs szerint naponta módosul a reformkoncepció, ehelyett inkább most már az adótörvény–tervezetekről kellene vitatkozni.
Idén szerinte a pénzügyi tárca ígérete ellenére nő az szja–terhelés (mint lapunk kérdésére elmondta, 0,2 százalékponttal), és az adórendszer bürokratikus, költséges és mindig ellentétben áll az arányos közteherviselés alkotmányos elveivel. Az FKGP továbbra is ellenzi az új adónemek bevezetését (mint ismert, foglalkoznak a biztosítási adó, a földadó, a kötelező iparűzési adó bevezetésének gondolatával), a kamatadót azonban nem tekintik új adónemnek. A költségvetés ügyében Csúcs szerint nem kell kapkodni, a 4 százalékos mértékű hiány teljesítése elsősorban a bevételektől függ és az első félév letelte után derül ki, hogy ezek valóban teljesülnek–e.
Korábban azt mondták, várjuk meg az első negyedévet, most azt: várjuk meg az első félévet, aztán majd kiderül minden a zárszámadásban – jósolta Burány Sándor (MSZP), aki szerint Pató Pál ül a pénzügyminiszter székében. Úgy látja, nem kell a mostani szja–kulcsokon változtatni, legföljebb a sávokat emelni, az infláció követése érdekében.
Kuncze Gábor SZDSZ– frakcióvezető szerint csak a terhek átcsoportosításáról, nem pedig könnyítéséről beszélhetünk, ha az adókulcsokat mérséklik ugyan, de növelni tervezik például a munkáltatók által fizetendő táppénz fizetést. A költségvetési kiadásokat kontrollálni kellene, de nincs a kormánynak koncepciója a közigazgatási, az önkormányzati, a regionális, a tb–, a környezetvédelmi reformról – fejtegette Kuncze.