Segített az amerikai hozamcsökkenés • Sikeres külföldi kötvénykibocsátások • 1999.05.28
A koszovói válság ellenére is sikeres volt a globálkötvény–kibocsátás, melynek bevételéből a 250 millió dolláros második részlet a napokban folyt be a kincstárhoz – derült ki az Államadósság–kezelő Központ (ÁKK) sajtótájékoztatóján. Az állami devizaadósság átlagos hátralévő futamideje négy év, a forintadósságé viszont csak 1,4 év.
Jövőre az ideihez hasonló összegű, 1,9 milliárd dollárnyi kötvény kibocsátásával jelentkezik a magyar állam a külföldi piacokon, az akkor lejáró tartozások kiváltására – tájékoztattak az ÁKK igazgató–helyettesei, Borbély László András és Búzás László.
Az idén tervezett külföldi kibocsátásoknak már kétharmadán túl vannak – közölték. Mint ismert, először február közepén bocsátott ki a magyar állam 500 millió euró értékben tízéves lejáratú, 4 3/8 százalék fix kamatozású kötvényeket. Április 19–ével pedig lejegyezték a hétéves, 6,5 százalék kamatú globálkötvényt, 500 millió dollár értékben, amit május 10–én, 250 millió dollárnyi új kibocsátás követett. Az utóbbi csomag ellenértéke május 21–én folyt be a kincstárhoz – tudtuk meg. Az idén hátralevő, mintegy 600 millió dollárnyi devizakötvény–kibocsátásra egy–két tranzakció keretében kerül sor – közölték az ÁKK vezetői. Sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták a Reutersnek azt az értesülését, hogy legközelebb 5 éves lejáratú eurókötvény kibocsátásra készülnének. De nem titkolt céljuk, hogy szélesítenék a papírok palettáját, a főbb devizák és a lejáratok többféle kombinációjával. Céljuk a kötvények benchmark (viszonyítási) szerepének, folyamatos másodpiaci jegyzésének biztosítása. Az eurókötvény mellett szól, hogy ez belföldi adóssággá válik, ha eljön az ideje hazánk Európai Monetáris Unióhoz csatlakozásának. A dollárkötvény mellett szól viszont többek között, hogy így szélesíthetik a befektetők körét – magyarázták.
A 750 millió dolláros globálkötvény a legnagyobb az eddigi külföldi kibocsátások történetében. A kamatfelárat (a megfelelő amerikai kötvény kamatához képest) 130–135 bázispontra tervezték, a koszovói válság miatt azonban ezt 145 pontra kellett növelniük. A kibocsátás mégsem lett drágább, mivel az április eleji, kéthetes halasztás alatt 5,34–ről 5,115 százalékra csökkent a hétéves amerikai állampapírok kamatszintje. A májusi rábocsátás kamatfelára 135 bázispont lett. Tavaly egyébként, amikor még az MNB bocsátott ki külföldön kötvényt, 155 pontnyi felárat értek el az amerikai piacon – tette hozzá Búzás László.
A globálkötvények 32 százalékát az Egyesült Királyságban, 25 százalékát Németországban, 12 százalékát az USA–ban, 11 százalékát Olaszországban, a többit más országokban jegyezték le.
Április végén az állam a 6530 milliárd forintnyi adósság 13 százalékával külföldi hitelezőknek tartozott, ám a devizaadósság jóval nagyobb: 38 százalék. A kettő eltérését részben a jegybanki devizaadósság okozza, ez a múlt év végi 2138 milliárd forintról április végére 1917 milliárd forintra csökkent. Eközben viszont, az adósságmegújítás miatt, nőtt a közvetlen külföldi államadósság (294 milliárdról 537 milliárd forintra). Külföldi forintadósságot testesítenek meg ugyanakkor a nem magyar kézben levő, forintban kibocsátott államkötvények. Állományuk április végére – az 1997 végi 74, illetve a tavaly év végi 280 milliárd forintról – 331 milliárd forintra nőtt. A cél az lenne, hogy a forintadósság minél nagyobb része belföldön maradjon, ám ez elsősorban a kamatpolitikától függ – véli Borbély László András.