Megtört lendület • 1999.05.21
Kicsit hangzatos a GKI Gazdaságkutató Rt.–nek az a kijelentése, hogy „a magyar gazdaság lecsúszóban van az egyensúlyi növekedés pályájáról”. Persze, szándékosan nem „fenntartható növekedés”–ről beszélnek, mert az már szörnyen elkoptatott lenne; az egyensúlyi pályával viszont az a baj, hogy sohasem létezett.
De hát Orbán Viktor is épp így szokott válaszolni az egyensúlytalanságot firtató kérdésekre. A gazdasággal mindig baj van, mondogatja, következésképpen: miért pont most ne lenne baj vele?
Most az a baj, hogy mindenki arról a fránya kiigazításról beszél. Erről csiripel az összes kutatóintézet – a héten már rendkívüli intézkedések szükségességéről beszélt az OECD, mi több, a gazdasági tárca kutatóstábjának vezetője is. Távoznia is kellett a bátor gazdaságelemzőnek. Hagyjuk most, hogyan fajultak idáig a dolgok: miért fanyalodott a gazdaságelemző arra, hogy a sajtó útján üzenjen; és a kormányfő miért tépázta meg újra egyetemi tanár minisztere tekintélyét, amikor átnyúlt a feje fölött és a bizalmasát bocsáttatta el?
Nagy a hangzavar, s már az sem világos, mit jelent ez a kiigazítás, mit kellene kiigazítani általa. A két véglet épp az OECD, illetve Mátyás László álláspontja. Utóbbi, mint (volt) kormánytisztviselő, egyszerűen a költségvetés betartására gondolt. Szerinte azért kell lépnie a kormánynak, hogy meglegyen az ígért négyszázalékos hiány. Az OECD véleménye sokkal átfogóbb, de zavarosabb is: a költségvetéssel együtt a fizetési mérleg romlásának veszélyére hívja föl a világ figyelmét, nehogy még a végén visszatérjen a kilencvenes évek közepe (azaz, akárhogy is, a Bokros–csomag). S e két véglet – a szűk költségvetés–politikai és a tágabb gazdaságpolitikai értelmezés – között foglal állást, ahogy megfigyelhetjük, a GKI Gazdaságkutató. Nem hisz abban, hogy a megszorítások közvetlenül javítanák a külső mérlegek állapotát (mint ahogy ebben tényleg nem is lehet hinni), mégis megszorítást javasol, egy elképzelt nagyobb szabású egyensúlyjavítás jegyében.
A kutatóintézetek egybehangzóan úgy érvelnek, hogy a növekedés az idén nem fogja elérni a négy–öt százalékot, holott ezt jósolta a kormány. Vélekedésüket alátámasztani látszik, hogy az első negyedév ipari, építőipari növekedése lefékeződött, és a tavalyi két számjegyű ütemhez képest mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom, a beruházások bővülése. A költségvetés kiadási oldalát meg a mostaninál magasabb inflációt feltételezve tervezték meg. Igaz, februárban zárolták a 40 milliárdos vésztartalékot, sőt a pénzügyminiszter ígérete szerint a büdzsé általános tartalékából további 10 milliárdot nem költenek el. Utóbbi csomagot azonban már megbontotta a kormány, mert kellett a pénz az ár– és belvíz–, valamint fagykárosultaknak. Az adókból pedig egyelőre sehogy sem akar befolyni annyi a büdzsébe, mint tavaly ilyenkor, bár áprilisban kétségkívül sikerült ledolgozni valamit az elmaradásokból.
Egyelőre halogatják a költségvetési korrekciót. Ámbár, ha muszáj, nyilván intézkednek, hiszen a pénzvilág nem nézné jó szemmel a költségvetői lazaságot. Idén, ha lesz megszorítás, akkor is csak egy apróbb, az értők szerint „potom” 50–60 milliárdos csomagra számíthatunk: olyanra, amit a lakosság nemigen érez meg. Átfogó lépéssorozathoz már úgyis késő lenne.
Orbán Viktor a múlt héten még kitért a kínos kérdések elől, mondván: azt tekinti zsinórmértéknek, hogy a fizetési mérleg hiánya éves kivetítésben eléri–e a 2,5 milliárd dollárt. Az első negyedéves deficit minden várakozást felülmúlt ugyan, de a zsinórmértéknek – formailag – megfelelt.
A fizetési mérleghiány azonban kétségkívül megugrott, mégpedig az idei év elején egyértelműen a külkereskedelmi pozícióvesztések miatt. Lélegzetünket visszafojtva figyeltük tegnap a faxkészüléket, a KSH beruházási statisztikájára ácsingózva: hátha a külföldről behozott beruházási javak miatt lódult meg az import az első negyedévben. Ez esetben a külkereskedelmi passzívum egy újabb növekedési hullám előszele volna. De csalódnunk kellett: a beruházások csak hat százalékkal nőttek, vagyis nem különösebben. A korábbi évek mindent elsöprő, húsz százalék fölötti lendülete megtört.
Jobb, ha komolyabban kezdünk beszélni a bajokról.