A GKI Rt. szerint lecsúszóban vagyunk az egyensúlyi pályáról • Járai: nem kell megszorítás • 1999.05.20
„A magyar gazdaság lecsúszóban van az egyensúlyi növekedés pályájáról” – állítja a GKI Gazdaságkutató Rt. Közben Járai Zsigmond pénzügyminiszter cáfolta az OECD tegnapelőtt napvilágot látott elemzésének azt az állítását, hogy csak külön intézkedésekkel lenne tartható idén a megcélzott négyszázalékos államháztartási deficit.
A GKI Rt. idén, „első lépcsőben” 60 milliárd forintos megszorító csomagot tart szükségesnek, de szerinte még ekkor is csak 5 százalékos hiány érhető el – fejtegette sajtótájékoztatójukon Vértes András elnök és Akar László vezérigazgató, volt pénzügyi államtitkár. Szerintük az egyensúlyi helyzet markáns javítását szolgáló második fiskális kiigazításra 2000–ben kell sort keríteni, márpedig az lesz a nagyobbik csomag.
A kormány kitart amellett, hogy az idei államháztartási hiány a törvényben elfogadottnak megfelelően ne haladja meg a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékát – nyilatkozott Járai Zsigmond pénzügyminiszter az MTI–nek. Úgy látja, áprilisban a költségvetési folyamatok közelebb kerültek az eredeti programhoz, habár – ismerte be – az eltérés még mindig számottevő. Járai közölte: az áprilisi javulás szükségtelenné tette, hogy azonnal intézkedéseket hozzanak a kiadások csökkentésére. De ez nem jelenti azt, hogy a kormány nem számol ilyen lehetőséggel – tette hozzá.
Nem kell tartani az ikerdeficittől, azaz a büdzsé és a fizetési mérleg egymást felerősítő hiányától – szögezte le a pénzügyminiszter. A '90–es évek közepére jellemző ikerdeficit veszélyéről az OECD írt jelentésében (MH május 19., 3. oldal). Az OECD szerint változatlan gazdaságpolitika mellett a GDP növekedési üteme lassul (2000–re 3,2 százalékra), az államháztartás és a fizetési mérleg GDP–hez viszonyított hiánya némileg nő (s jövőre eléri a 4,8, illetve 6,2 százalékot).
A GKI Rt. kiemeli: év elején lassult a gazdasági növekedés. Az Európai Unió növekedése lassult, s a hét, külkereskedelmünk szempontjából legfontosabb EU–ország importja tavaly 8, idén viszont csak 2,5–3 százalékkal bővül, bár év végére az euró erősödését jósolják. A gazdaságpolitika viszont – fogalmazott Vértes – „önbizalommal helyettesíti a hiányzó feltételeket”, miközben romlik az egyensúly, és számottevő a profitkivonás. A forint csúszóleértékelésének kétszeri lassítását (júliustól, majd októbertől 0,1–0,1 százalékponttal) kockázatosnak tartja.
A GKI becslése szerint a bruttó bérek 14–15 százalékkal nőnek az idén, az infláció az év átlagában 9,3 százalék lesz, az év végére viszont 9,5 százalékra gyorsul. Idegenforgalmi többletnek 1 milliárd dollárt jósolnak, ami romlás lenne a tavalyi 1,3 milliárd után. A fizetési mérleg hiánya így 3 milliárd, a külkereskedelmi passzívum pedig 3,5 milliárd dollárra romlik becslésük szerint, szemben a tavalyi 2,3, illetve 2,7 milliárd dollárral. Az ország GDP–hez viszonyított nettó adósságállománya (tulajdonosi hitelekkel együtt) 26–ról 27,6 százalékra duzzadhat az idei év folyamán – véli a GKI Rt.