Még mindig szigetszerű a fejlődés • Gyorsult az ipari növekedés • 1999.05.18
Mintha folytatódna a „szigetszerű” fejlődés az iparban, rácáfolva a kormány középtávú tervei között szereplő „kohéziós” elképzelésekre. Folytatódik a differenciálódás ahelyett, hogy felzárkóznának az exporthoz a belföldi eladások, s az iparágak kiegyenlítettebb növekedést mutatnának föl. Márciusban felgyorsult az ipari termelés növekedése. A 7,3 százaléknyi negyedéves gyarapodás azonban továbbra is elsősorban a gépipari kulcságazatoknak – és főként exportjuknak – köszönhető, miközben a legtöbb ipari ágazat termelése visszaesik vagy csekély mértékben bővül.
Az ipar termelése márciusban 9,3 százalékkal haladta meg reálértékben az egy évvel korábbi szintet – jelentette a KSH. A növekedési ütem nagyobb a januári 7,2 és a februári 5,3 százaléknál. Sőt az előző hónaphoz képest 7,2 százalékkal bővült márciusban az ipar termelése (szezonálisan kiigazított számítás szerint).
A gyorsulás pedig, mint a KSH adataiból kiderül, az exportnak köszönhető. Márciusban a külpiaci értékesítés már 23,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, s ezzel idén először került a növekedés húsz százalék fölé. Belföldön viszont csak 1,1 százalékkal gyarapodtak az ipar eladásai, vagyis nem sokkal nagyobb ütemben, mint az év első hónapjaiban.
Márciusban is, az év első három hónapjában is két, döntően multinacionális cégek által működtetett iparág – a villamosgép– és műszergyártás, valamint a járműipar – bizonyult messze a legdinamikusabbnak. Ebben is az export játssza a főszerepet: a műszeriparban másfélszeresen, a járműiparban egyharmaddal meghaladja a negyedéves kivitel az egy évvel korábbit. A legnagyobb iparágakról van szó, hisz az első negyedévi, csaknem kétezermilliárd forintnyi összes ipari termelés 35 százaléka származott a villamosgép– és műszergyártásból, valamint a járműiparból. E két vezető iparág termelésének zömét – az első negyedévben több mint 600 milliárd forintnyi árut – a külpiacokon értékesítik.
Rajtuk kívül csak a textil– és ruházati ipar mutatott föl dinamikus – márciusban már 16,6 százalékos – termelésnövekedést. A cipő– és bőrtermékipar is mintha összeszedné magát márciusban – 14,8 százalékos termelésnövekedéssel – az első hónapok pangása után. Az előbbi esetben egyértelműen a külső, a bőrösszakmáknál a hazai piac bizonyult húzóerőnek. A többi iparágban stagnálás, a vegyipari ágazatoknál visszaesés mutatkozik.
Az ipar hatodát képviselő élelmiszer–, dohány– és italgyártás márciusban már növelte termelését, a negyedév azonban még így is 2,4 százalékos visszaesést hozott az ágazatnak; igaz, belföldi értékesítésének éves növekedése az első negyedévben 5, sőt márciusban már 8,5 százalékra tehető.
Az ipar rendelésállománya március végén 20 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül viszont az új rendelések közel 30 százalékkal nőttek. Ez is az exportigények 46 százaléknyi felfutásának eredménye, a belföldi rendeléseknél továbbra is visszaesés mutatkozik. A hazai piacon a gépek, berendezések új megrendelései nőttek igazán, mégpedig csaknem 50 százalékkal.