Orbán: a fizetési mérleg a zsinórmérték • Jelentős hiányok az államháztartásban • 1999.05.13
Orbán Viktor miniszterelnök szerint ha az idei fizetési mérleg hiánya nem haladja meg a 2,5 milliárd dollárt, nem kell kiigazító lépéseket tenni a gazdaságban. Az államháztartás négyhavi hiánya közben megközelíti a teljes évre engedélyezett összeg 70 százalékát, bár áprilisban viszonylag szerény, hétmilliárd forintnyi deficit keletkezett. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 8 százalékra becsüli az év végi és 9 százalékra az idei átlagos inflációt.
MH–összeállítás
„A magam számára a következő zsinórmértéket állítottam föl: egészen addig, amíg éves kivetítésben a fizetési mérleg hiánya nem éri el a 2,5 milliárd dollárt, nem szükséges kiigazító lépéseken gondolkodni” – jelentette ki tegnapi rádióinterjújában Orbán Viktor.
Nincs törés az infláció mérséklődésében – jelentette ki sajtótájékoztatóján Surányi György. Éves átlagban 9, az év végére 8 százalékra becsülte az idei fogyasztói áremelkedést. Ezt szerinte alátámasztja többek között, hogy tarthatónak tűnik az a célkitűzés, hogy az államháztartás hiánya az idén a GDP 4 százalékát ne haladja meg.
Mint a Pénzügymisztérium (PM) jelentette: áprilisban 7,1 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya, s ezzel a négyhavi deficit elérte a 304,8 milliárd forintot, a teljes évre engedélyezett összeg 69,6 százalékát.
Az idei növekedést Surányi 4–5 százalékra – inkább az alsó mérték közelébe – teszi. Úgy látja, a 2,5 milliárd dollárnyi éves fizetésimérleg–hiány a negyedéves – előzetes adat szerint 574 millió dollárnyi – deficit alapján elérhető. Még akkor is, ha a negyedéves adat sokakat meglepett, „némileg a jegybankot is” – mondta.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Surányi kérdésre hozzátette: félreértés volt az a híradás, hogy a negyedéves fizetési mérleg közlése előtti napokban a tavalyi és a tavalyelőtti hasonló időszak közé tette volna a deficitet; ő az 1996–os, 800 millió dolláros hiánynál kisebb negyedéves hiányról beszélt.
Az MNB számításai szerint a szezonális hatásokat kiszűrve, az úgynevezett maginfláció áprilisban 0,71 százalék márciushoz és 8,4 százalék tavaly áprilishoz viszonyított drágulást mutat. (Sőt szerencsejáték nélkül mindössze 7,2 százalék lenne az éves áremelkedés.) Mindezt annak kapcsán fejtette ki a jegybank elnöke, hogy a KSH szerint az éves drágulás üteme áprilisban egytizeddel gyorsult, és elérte a 9,4 százalékot.
Surányi önmérsékletet tart szükségesnek a központi ármeghatározásban, sokallja például a telefondíj–emeléseket.
Rendes közgyűlésén az MNB elfogadta az 1998. évi mérleget. A jegybank tavalyi nyeresége 20,1 milliárd forint, szemben az 1997. évi 14 milliárddal. A költségvetésbe még többet, 41,9 milliárdot fizettek be, mivel most számoltak el a CIB Bank eladásából származó, előző év végén befolyt bevétellel.
A központi költségvetésben áprilisban többlet keletkezett (mint már jelentettük, 9,7 milliárd forintnyi), így a négyhavi egyenleg mínusz 218,3 milliárd forintra javult – derül ki a PM adataiból. A társadalombiztosításnál viszont 14,6 milliárddal, 60,2 milliárd forintra duzzadt a deficit, vagyis jócskán felülmúlja már a teljes évre engedélyezett, 41,7 milliárdos passzívumot is.
Az új nyugdíjrendszerbe átlépőkért a központi büdzsének 69,9 milliárd forinttal kellene kárpótolnia a tb–t, de eddig mindössze 3,5 milliárdot utalnak át. Ez a tétel az átlépések körüli elszámolások lebonyolításán múlik – magyarázta sajtótájékoztatón Thuma József, a PM helyettes államtitkára. Ebből viszont következik: ha időarányosan kompenzálták volna a nyugdíjbiztosítási alapot a nyugdíjreformért, a központi költségvetés csaknem húszmilliárddal rosszabb, a tb ugyanennyivel jobb pozícióba került volna négy hónap alatt.
Mindenképp kedvező, hogy április végéig 450,3 milliárd forintnyi járulék és hozzájárulás befolyt a tb–be, vagyis e bevételek csaknem a négy hónapnak megfelelő arányban, 32,8 százalékban teljesültek. A tb–vagyonból ugyanakkor áprilisban semmit sem értékesítettek, így az 53,7 milliárdos évi penzumból mindössze 7,5 milliárd teljesült négy hónap alatt. Eközben az időarányosnál nagyobbak a kiadások az idén 338,3 milliárdos gyógyító–megelőző kasszából (35,6 százalék) és a 122,9 milliárdos gyógyszer–támogatási keretből (40,8 százalék).
Az export dollárértéke 8,4, az importé 9,4 százalékkal nőtt az első negyedévben, a tavalyi hasonló időszakhoz képest – tájékoztatott a Gazdasági Minisztérium (GM). Bagó Eszter helyettes államtitkár úgy vélte, az év egészében sem tágul a rés az export és az import növekedése között.
Az első negyedévi külkereskedelemben még nem érződött a jugoszláv válság hatása. Most viszont kieshet az oda irányuló, havi 10–12 millió dollárnyi export, ami a teljes kivitel fél százalékát teszi ki – mondta el kérdésre a helyettes államtitkár.
A negyedéves ipari vámszabadterületi export 49,2 százalékkal nőtt, a vámbelföldi cégek kivitele viszont 11,1 százalékkal visszaesett. Ez is mutatja: továbbra is előretörnek a gépiparban érdekelt multik, miközben az agrárexport 26 százalékkal csökkent 1998 január–márciusához képest. A vámszabadterületek felé terelődött a gépipari bérmunka–külkereskedelem is, miközben csökkent a „hagyományos” bérmunka–tevékenység. Ezt a GM–ben a kohászati és a vegyipari feldolgoztatás mérséklődésével magyarázzák, a könnyűipari bérmunka–külkereskedelem ugyanis bővült.