Romlott a külkereskedelmi mérleg • 1999.05.12
Az első negyedévben 634 millió dollár hiány keletkezett a külkereskedelemben. Az export 8,4, az import 9,4 százalékkal gyarapodott a tavalyi első három hónaphoz képest, így az egyenleg 99 millió dollárral romlott – közölte a KSH. A részletesebb adatok kedvező strukturális változásokat mutatnak.
A vámstatisztika alapján a KSH lényegesen – mintegy százmillió dollárral – kisebb külkereskedelmi egyenlegromlásról számolhat be, mint a jegybank a fizetési mérleg statisztikája alapján (MH, május 8.). Ráadásul az OECD–országok viszonylatában – amely a forgalom 85 százalékát képviseli – az export dollárértéke 15,4, az import viszont csak 12,7 százalékkal nőtt; igaz, a passzívum még az idei első negyedévben is jó 156 millió dollárra rúgott. Az EU–országokkal szemben nőtt az aktívumunk (229,8 millió dollárra, 4,4 milliárd dollárnyi export mellett), bár német viszonylatban az import 22,8, az export csak 10,1 százalékkal nőtt.
A kelet–közép–európai országokkal szemben több mint az ötszörösére, 155 millió dollárra nőtt a magyar passzívum, ezen belül az orosz passzívum 216,4 millió dollár, miután a behozatal 32, a kivitel viszont 69 százalékkal kevesebb a tavalyi első negyedévinél.
A rendelkezésünkre álló részletesebb adatokból kitetszik: a nagy exportáló gépipari ágazatok továbbra is 20 százaléknál nagyobb mértékben növelték kivitelüket, sőt a kivitt számító– és irodagépek 45, a közúti járművek 58,8 százalékkal nagyobb értéket képviselnek, mint a tavalyi első három hónapban. Ugyanakkor gépekben, berendezésekben az exportnál némileg nagyobb mértékben növekvő külföldi beszerzések történtek, s ez – a termékcsoport nagy súlya miatt – nagyban növelte az áruforgalmi deficitet.
Ennyiben igazolódik Chikán Attila gazdasági miniszter Dow Jones hírügynökségnek tett nyilatkozata, mely szerint az import jelentős márciusi megugrását a feldolgozóipari vállalatok okozták; más elemzők ugyanis a magánfogyasztást tartották ludasnak.
A magánfogyasztásról vegyes a kép. Az élelmiszerek külkereskedelmi pozíciója romlott, például a gabonaexport dollárértéke 43,8, a zöldségféléké 26,4, a húsoké, húskészítményeké 8,9 százalékkal visszaesett, miközben mindhárom árucsoport behozatala nőtt. A „feldolgozott termékek” heterogén csoportja is rontotta a mérleget, ezen belül viszont a bútoripar impozáns, 28,8 százalékos kivitelnövekedést ért el, a ruházati cikkeknél ellenben 27,9 százalékkal nőtt az import, és csak 11 százalékkal az export. A gyógyszerekből a behozatal 9,5 százalékkal nőtt, a kivitel viszont 34 százalékkal visszaesett.
Az energiahordozóknál javult a mérleg, miután mérséklődtek az árak, és így dollárértékben 40,8 százalékkal kevesebb kőolajat és kőolajterméket hoztunk be, és 18,8 százalékkal megcsappant a gázimport. Sőt villamos energiából 16 millió dollárnyi kiviteli többletet ért el a magyar gazdaság az első negyedévben.