Gazdasági számháború? • 1999.05.10

Ellentmondásos hírek látnak napvilágot a magyar gazdaság állapotáról. Az első negyedévi fizetési mérleg hiánya, a több mint 570 millió dollár – ha az egy évvel korábbi eredménnyel vetjük egybe – aggasztó. De még így sem látszik irreálisnak, hogy teljesül a 2,5 milliárd dollárnyi éves hiányra vonatkozó előrejelzés. Ráadásul a tőkebeáramlás, azaz az adósságot nem növelő finanszírozás, messze meghaladja a fizetési mérleg hiányát. Az infláció nem várt tempóban mérséklődött, aminek hátulütője a nagymértékű vásárlóerő–kiáramlás lehetett volna.
De nem így történt. A reálkeresetek – az első két hónapra vonatkozó információk szerint – viszonylag szerény (három százaléknál kisebb) mértékben gyarapodtak. Mérséklődő ütemben bővült az év elején a kiskereskedelmi forgalom is. Mindez azt a benyomást keltheti, hogy a növekvő fizetési mérleghiány, illetve a márciusban megugró import mögött nagy részben egészséges folyamatok: növekvő beruházások, termelésnövekedést megalapozó anyag–, alkatrészvásárlások lappanganak. Persze csak a külkereskedelmi statisztika igazolhatja, hogy tényleg így van–e, de a Gazdasági Minisztérium ezúttal nem sietett az adatok közzétételével. Hiába, most nem szolgálhatnak egyértelműen kedvező statisztikákkal, mint márciusban, amikor a jegybankkal versengve dúcolták alá a részvények árfolyamát...
De hát sokak szerint a tőzsdén most nem is a magyar gazdasági fundamentumok a főszereplők. Sokkal inkább Koszovó. S mert a múlt héten küszöbön állt a NATO és az oroszok megegyezése, az euró is erősödött, meg a budapesti tőzsdén is megjelent a régóta várva várt amerikai tőke. Erre erősíthetett rá immár nyomatékosan a budapesti tőzsde fölött húzódó, az atlanti szövetség rendelkezésére bocsátott légtér. Most viszont, a belgrádi kínai nagykövetség bombázása után a múlt heti kedvező tőzsdei események is visszafelé pöröghetnek...
A magyar gazdaság állapotáról szóló hírek most valóban ellentmondásosak. Az ipari termelés például az első két hónapban lassuló ütemben – reálértékben „mindössze” hat százalékkal – nőtt, erre föl a múlt héten kilencszázalékos márciusi növekedésről szóltak a jelentések. A központi költségvetés három hónap alatt 228 milliárd forint hiányt produkált, s erre jött a tízmilliárd forintnyi többletet hozó április. A jelek arra mutatnak, felerősödik a számháború arról, hogy most jól vagy rosszul megy–e a magyar gazdaságnak. Persze mindnyájan azt szeretnénk, hogy jól menjen.