Politikailag vállalható adótáblát akar a Fidesz • Változatok a jövő évi szjá–ra – Óvatosabb tervezetek • 1999.05.04
Politikailag csak olyan adótáblát vállal a Fidesz–frakció, amely egyetlen csoport terheit sem növeli az ideihez képest – értesült lapunk. Szintén politikai megfontolásuk: 2000. január 1–je az utolsó alkalom az áfakulcsok módosítására. Lehet, hogy az energiafogyasztást jövőre magasabb áfakulccsal adóztatják meg.
MH–információ
Négyféle adótábla–változatot javasol a Pénzügymisztérium a 2000. évi adóreform koncepciójában, amelyet most tanulmányoznak a társminisztériumok és a Fidesz országgyűlési képviselői – mondta el kérdésünkre Varga Mihály pénzügyi államtitkár.
A leendő adótáblával szemben a Fidesz két követelményt támaszt: „hozza” a 800 milliárd forintos költségvetési bevételt, és egyetlen jövedelmi csoport se járjon rosszabbul, mint idén – tudtuk meg Vargától. Mint hozzátette, ez utóbbi szempontnak a D jelzésű – 44 százalékos felső kulcsot tartalmazó – tábla felel meg leginkább. Mádi László (Fidesz) költségvetési bizottsági alelnök azonban úgy véli, az adótáblák csak csiszolás után képesek teljesíteni az említett feltételt.
Az A változat 1 millió 200 ezer forintig 25 százalékot, afölött 40 százalékot irányoz elő az elvonásnál. A B verzió 1 millió 300 ezer forintig 26 százalékkal, afölött pedig 40 százalékkal számol. A C változatnál 1 millió 100 ezer a cezúra, eddig 25 százalék, efölött pedig 38 százalék az adókulcs. Végül a D változatnál 1 millió 400 ezer forintig 25 százalék szjá–t, fölötte pedig 44 százalékot kellene fizetni.
Az adójóváírás az A és B változatoknál 20, illetve 18 százalék lenne, 61,2 ezer, illetve 65,4 ezer forintig, a C és D változatok esetében az alkalmazottak jövedelmük 17 százalékát, de legfeljebb 61,2, illetve 62,4 ezer forintnyit írhatnának le az adójukból. E kedvezményeket azonban csak azok vehetnék igénybe, akiknek éves jövedelme nem éri el az 1–1,2 millió forintot – erősítette meg az államtitkár a Világgazdaság értesülését.
A két hónappal ezelőtti tervezet ugyancsak felpuhult: akkor volt olyan változat, amely 3 millió forintig számolt 20, illetve 25 százalékos adókulccsal, és az afölötti kereset is legfeljebb 40 százalékkal adózott volna.
A családi kedvezményt lehetőleg 25 százalékkal (egy– és kétgyermekes családoknál havonként és gyerekenként 2125, a többgyermekeseknél 2875 forintra) növelik jövőre, ekkora emelés azonban csak akkor érhető el, ha más kedvezményeket megfelelően széles körben megszüntetnek – közölte Varga Mihály.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Törölnék a befektetési adókedvezményeket, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó – jelenleg kiugróan magas – kedvezményt azonban egyelőre csak csökkentik, de nem törlik el teljesen – tudtuk meg az államtitkártól. Az aggály, hogy alkotmányellenes lehet a már elhatározott, megkezdett befektetések adófeltételeit megváltoztatni, szerinte „túlhaladott”, hiszen e gondolatmenettel akár minden adórendszerbeli változtatás alaptörvénybe ütköző lenne – érvelt Varga. Az általános forgalmi adónál kétféle változattal számolnak. Az egyik szerint az általános áfakulcsot 20 százalékra csökkentenék, a kedvezményes kulcsot pedig 14 százalékra emelnék, és az energiatermékeket a nagyobbik adózási körbe sorolnák át. A másik változat szerint meghagynák a mostani 25, illetve 12 százalékos áfakulcsot. Kérdésünkre Mádi leszögezte: 2000. január 1. az utolsó alkalom, utána már politikailag nem vállalják az áfakulcsok módosítását.
A kamatadót a reálkamatra (azaz a kamat inflációt meghaladó részére) vetnék ki, bár a javasolt mértéket egyelőre nem határozta meg a pénzügyi tárca. Keresik a földadó bevezetésének lehetőségét is – fogalmazott Varga Mihály.
A munkavállalók által fizetendő nyugdíjjárulék az idei 8–ról 9 százalékra emelkedne, ennek egynegyedét továbbra is levonhatnánk a személyi jövedelemadóból. A 3,5 százalékos egészségbiztosítási járulék után viszont nem jár kedvezmény. A munkaadók oldalán a tételes egészségügyi hozzájárulás 3600–ról 4350 forintra emelkedik. A munkaadók által fizetendő társadalombiztosítási járulék a mostani 33–ról 30 százalékra mérséklődne (amiből 21 százalék a nyugdíj–, 9 pedig az egészségbiztosítási alapba menne).
Az idei, illetve a bemutatott szabályokkal kiszámítottuk a különböző bruttó bérhez tartozó összes bérköltséget, illetve a nettó béreket (lásd táblázatunkat). Számításunkban az adójóváírást 17 százaléknak, legfeljebb 61 200 forintnak vettük, és feltettük, hogy – az ideihez hasonlóan – az 1 millió forintos éves jövedelemhatár felett nem vehető igénybe. Az összbérköltség a munkaadónál jelentkezik, a jövő évi nettó bér négy variánsa pedig a már említett adótábla–változatokat tükrözi.
• Cz. J. – E. J. – N. G. – P. Zs.