Korrigálta prognózisát a Pénzügykutató Rt. • Lassabb növekedés, nagyobb hiány • 1999.04.30
A gazdasági növekedés üteme az idén nem éri el a 4 százalékot, s az államháztartás GDP–hez viszonyított hiánya mintegy 90–100 milliárd forinttal meghaladja a költségvetési törvényben engedélyezettet – jósolja legújabb előrejelzésében a Pénzügykutató Rt.
A növekedési tényezők közül előtérbe kerül a fogyasztás, csökken a beruházások és az export szerepe – derül ki a Pénzügykutató előrejelzéséből. A kormánynál nagyobb reálkereset–emelkedést, viszont kisebb beruházásnövekedést jósolnak.
A fogyasztói kereslet élénkülését szerintük erősíti a költségvetési politika is, és mivel erre „rásegít” a külső egyensúlytalanság is, a hiány romló feltételek mellett finanszírozható. A reálkamatláb magas, a kéthetes jegybanki betét reálkamata ma meghaladja a 6 százalékot, és az év végére is legfeljebb 5 százalékra mérséklődik. (A nominális kamatszint szerintük decemberben 14,5–15 százalék körül lesz.)
Az államháztartás GDP–hez viszonyított idei hiányát 4,9 százalékra jelzik előre, ezen belül 6 százalék lenne a kamatkiadás és 1,3 százalék az elsődleges többlet. Szerintük mintegy 70 milliárd forintnyi bevételkiesés a lassuló növekedéssel, kisebb inflációval magyarázható, s további 60 milliárdos kiesés a társasági adók vártnál kisebb növekedéséből, az áfa– és fogyasztóiadó–bevételek alultervezéséből. Nem tartható a jegybank 44 milliárd forintos tervezett befizetési terve sem. Becslésük szerint a központi költségvetés elsődleges egyenlege 150–160 milliárd forinttal rosszabb lesz a törvényben előírtnál. S ehhez társul a helyi önkormányzatok tavalyit megközelítő hiánya. A tervezettnél magasabb privatizációs bevételekkel, a felhalmozási kiadások visszafogásával és más korrekciós intézkedésekkel 70 milliárd forint megtakarítható, így a teljes hiány mintegy 90–100 milliárddal (a GDP 0,9 százalékával) magasabb lesz a célkitűzésnél.
A privatizációs többletbevételnek ellentmondani látszik, hogy a privatizációs politikát még mindig bizonytalannak látják, az elmúlt hónapok megnyilatkozásaiból, eseményeiből nem következtethettek a magánosítás határozott folytatására. Nem is biztos, hogy a tőzsdei privatizálást 1999 elején érdemes lenne szorgalmazni – teszik hozzá jelentésükben.