Féléves papírokkal kellett finanszírozni a deficitet • Duzzadó kamatkiadások • 1999.04.26
Az államháztartás vártnál nagyobb finanszírozási igénye és a leapadt kincstári számlaállomány okozza többek között a kamatterhek felduzzadását. Beszámítva a jegybank elmaradó befizetéseit, csaknem 40 milliárddal nőnek a nettó kamatkiadások a költségvetésben előre jelzetthez képest. A devizaadósság előtörlesztéséből viszont némi kamatmegtakarítás keletkezik – tudta meg a Magyar Hírlap.
Idén várhatóan 717,8 milliárd forintnyi (a GDP 6 százalékának megfelelő) kamatkiadás terheli az államháztartást – olvasható a 2000–2002. évi költségvetési irányelvekben. Ez korrigált nettó összeg, vagyis a kamatbevételeket és a jegybank befizetéseit is tartalmazza. A tavaly november elején benyújtott költségvetés még „csak” 678,1 milliárd forintnyi, azaz a most prognosztizáltnál 39,6 milliárddal kevesebb korrigált nettó kamatteherről tud.
Ennek egyik oka az, hogy kevesebb a költségvetés kamatbevétele a korábban vártnál. Az év elején az MNB–nél vezetett kincstári egységes számla (kesz) állománya 93,4 milliárd forint volt – derül ki az MNB hitelmérlegéből. Ezzel szemben, mint Borbély László Andrástól, az Államadósság–kezelő Központ (ÁKK) igazgató–helyettesétől megtudtuk, a költségvetés összeállításakor úgy számoltak, hogy 140–150 milliárddal indulnak neki az 1999. évnek. (Az első negyedévben az átlagos kesz–állomány, a hónap végi adatok alapján, 112,4 milliárd forint volt, az eltérés éves szinten mintegy 4–5 milliárd forintnyi bevételkiesést vagy kiadásnövekedést okozhat.)
Közben a kamatkiadások nem várt mértékben növekedtek. Mint ismert, az államháztartás első negyedévi, 297,7 milliárdos deficitje csaknem százmilliárddal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ÁKK a hazai piacon negyedév alatt 238,2 milliárd forintnyi nettó állampapír–piaci kibocsátásra kényszerült, s ezzel csaknem 80 milliárddal túlteljesítette az 1998. első negyedévi nettó kibocsátást. Borbély kérdésünkre elmondta: az átmenetileg megnövekedett finanszírozási igény miatt a tervezettnél mintegy 50 milliárd forinttal több féléves diszkont kincstárjeggyel jelentek meg a piacon. Ezek után pedig még idén kell kamatot fizetnie a kincstárnak.
Ugyanakkor némi kamatmegtakarítás keletkezik a jegybankkal szembeni, devizában fennálló adósság előtörlesztéséből – tudtuk meg az ÁKK igazgatóhelyettesétől. A tervezettnél kevesebb kamatot kell fizetni ugyanis, ha a törlesztés időpontja megelőzi az esedékes kamatfizetést. Februárban, az 500 millió eurós kötvény kibocsátásakor a márciusban lejáró 600 millió márkás és közel 30 milliárd jen (azaz együttvéve mintegy 586 millió dollár) adósságot fizették ki előre, ebből tehát egy hónapnyi kamatmegtakarítás származott.
A nemrég zárult 500 milliós globálkötvény–kibocsátás pedig a májusban lejáró 600 millió osztrák schilling és a július végén esedékes 50 milliárd jen előtörlesztését tette lehetővé. Az utóbbi, 420,795 millió dollárnak megfelelő összeg már háromhavi kamat (több mint 1,5 milliárd forint) megtakarítást jelent.
Közben növelik a kamatterheket a reálkamatok, melyekről a költségvetési irányelvek úgy foglalnak állást, hogy az idei 6 százalékos mértéket a későbbi években 4–re kellene mérsékelni. Ma azonban a reálkamat még nagyobb: az éves állampapírok hozama és a Napi Gazdaság által megkérdezett piaci elemzők által 8,15 százalékra jósolt jövő márciusi infláció alapján legalábbis több mint 6,3 százalék.
Lapunk úgy tudja, a korrigált nettó kamatkiadások az MNB elmaradó befizetései miatt is nőnek. A pénzügyi tárcánál információink szerint már csak a 44 milliárd forintos éves előirányzat felével számolnak jegybanki bevételként.