Járai mégsem változtatná meg jövőre az áfakulcsokat • Szigorú büdzsé hatszázalékos inflációval • 1999.04.13
A kormány mai ülésén továbbra is azt javasolják, hogy az államháztartás 2000–ben a GDP 2,5 százalékának megfelelő elsődleges többletet érjen el – nyilatkozott kérdésünkre Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Immár hatszázalékos inflációval és hétszázaléknyi nominális kiadásnövekedéssel számol a tárca. Továbbra is késlekedik azonban az adóreform. A kötelező iparűzési adó bevezetése kétharmados parlamenti döntést igényelne, de már a kisgazdafrakció sem támogatja.
MH–információ
Hétvégi ülésén a kormány nem döntött a 2000. évi büdzsé egyenlegéről. A pénzügyi tárca azonban továbbra is 2,5 százalékos mértékű elsődleges (azaz kamatok nélkül számított) államháztartási többletet javasol – mondta el kérdésünkre Járai Zsigmond pénzügyminiszter. A kormány ma visszatér a költségvetési irányelvek tárgyalására.
Idén a megcélzott elsődleges többlet a GDP–nek mindössze 1,9 százaléka. A nettó kamatkiadások idén 5,8, jövőre mintegy 4,9 százalékra tehetők a Népszabadság április 8–ai értesülése szerint. Így az idei 3,9–ről 2,4 százalékra mérséklődne a teljes államháztartási hiány – ha a kormány elfogadja a Pénzügyminisztérium célkitűzését.
A jövő évi büdzsé tervezésekor már hatszázalékos inflációval számolnak – tudtuk meg Járaitól. Várakozásai szerint ugyanis idén decemberre 7–8 százalékra csökken a drágulás üteme, s ez a jövő év folyamán tovább mérséklődik. Így az államháztartási kiadások folyó áron 7 százalékkal emelkedhetnek 2000–ben – javasolja a pénzügyminiszter.
Az adóreformról még nem született döntés, de Járai Zsigmond személyes véleménye szerint jövőre még nem kellene megváltoztatni az általános forgalmi adó kulcsait, mert így biztosabban befolynak az adóbevételek. Igaz – tette hozzá –, később célszerű lenne egymáshoz közelíteni az áfa alsó és felső kulcsát (mely jelenleg 12, illetve 25 százalék), hiszen ezt kívánja hosszabb távon a szürkegazdaság kifehérítése és az Európai Unió adórendszereihez való közeledés. (A tárcánál korábban felvetett elképzelések szerint 14, illetve 20 százalékos kulcsokat céloznának meg, jövőre esetleg első lépcsőként 12, illetve 22–23 százalékot vezetnének be.)
A pénzügyi tárca új helyi adónemként javasolja többek között a földadó kivetését, az iparűzési adót pedig kötelezően írná elő. Elismerte, hogy a kötelező iparűzési adó kivetéséhez módosítani kell az önkormányzati törvényt (ami a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatát igényelné), ám ez már a politikusok dolga – szögezte le a pénzügyminiszter.
A koalíciós partner, az FKGP azonban ellenzi a kötelező iparűzési adó bevezetését. Helyi adókat a képviselő–testületek jogosultak kivetni – fejtette ki kérdésünkre Csúcs László frakcióvezető–helyettes. Igaz, egyenlőtlenségek alakultak ki az iparűzési adó alkalmazásában – ismerte el –, de ez szerinte a helyi adottságokkal magyarázható. A kötelező iparűzési adó csak a bürokráciát növelné azokon a kistelepüléseken, ahol valójában nincs mi után adót szedni – érvelt.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Az új adónemek (földadó, biztosítási adó, ökoadó) bevezetése ellentmondana a kormányprogramnak. A földadó kivetését a mezőgazdasági termelés alacsony jövedelmezősége miatt is elfogadhatatlannak tartja.
Ha továbbra sem sikerül szélesíteni az adózók, adóköteles jövedelmek körét, kénytelenek lesznek növelni a mostani rendszerben szereplő elvonásokat – jelentette ki Járai. Ezzel szemben Csúcs László úgy vélte: a jövőre 4,5, 2001–től pedig évi 5–6 százalékra becsült gazdasági növekedés önmagában is növeli az adóbevételeket. Az adóhivatalnak emellett fokoznia kell a kinnlevőségek behajtását, hisz erre máris kiemelt előirányzatokat kaptak a büdzsében. Továbbá – érvelt – a kiadási oldalon is lehet takarékoskodni, ezért a kisgazdák támogatják az áttérést a bázisalapú költségvetésről a feladatfinanszírozásra. Mindenesetre a kormány máris késlekedik az adóreformot tartalmazó törvények előkészítésével – véli Csúcs László.
A PM adóreform–koncepciója – értesülésünk szerint – 14 milliárdra becsüli a 14, illetve 20 százalékos áfakulcs bevezetésekor várható bevétel–kiesést. A biztosítási adó bevezetése 6–8 milliárdos, az aranykoronánként 70–100 forintos földadó 8 milliárdos, az iparűzési adó kötelezővé tétele pedig mintegy 10 milliárd többletbevételt hozna.