Három évre tervezik az állami költségvetést • Áttérnek a feladatfinanszírozásra – Csökkenhetnek az adó– és járulékterhek • 1999.04.12
Május közepéig kell a kormánynak a parlament elé terjesztenie a jövő évi költségvetés irányelveit, amelyről első ízben pénteken és szombaton tárgyaltak a miniszterek, ám még az alapvető keretszámokban sem született döntés. Az irányelvek kimunkálása a holnapi kormányülésen folytatódik.
A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban egyelőre két szám biztos: a kabinet 4,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 6–7 százalékos inflációval számol – jelentette be Borókai Gábor kormányszóvivő a szombati informális kormányülés után. Az irányelvek gyűjteménye a ciklus végéig rögzíti a költségvetések keretfeltételeit, s az év végén is olyan büdzséről szavaznak majd a képviselők, amelyben a következő három költségvetési év számai szerepelnek.
Újdonság a büdzsétervezetben, hogy a bázisalapú finanszírozásról áttérnek a feladatfinanszírozásra, vagyis ahelyett, hogy az idei költségvetés számaiból terveznék a 2000. év kiadási és bevételi előirányzatait, újraszámolják az összes közfeladathoz kapcsolódó forrásokat. A feladatfinanszírozás kialakítását összekapcsolják az egészségügy, az oktatás és a közigazgatás reformjával, ám e koncepciók egyikével sem készültek el az illetékes tárcák. Emiatt Orbán Viktor miniszterelnök gyorsabb munkára szólította fel a kabinet tagjait.
A gazdaság élénkítését nem a költségvetéstől, hanem a magánszférától várja a kormány, ezért jövőre csökken a költségvetés újraelosztási mértéke, ami az idén a megtermelt bruttó hazai termék 45 százalékára rúgott. Szintén e céllal összefüggésben csökkennek az adó– és járulékterhek, az adózásban pedig részint a családi kedvezmények további növelésével számolnak.
A kétnapos kormányülésen a tárcák többsége ismertette a költségvetési elvárásait, ám azt még nem lehet tudni, mely területek számíthatnak 2000–ben többlettámogatásra – mondta Borókai.
• E. J. – P. Zs.
MH–hírmagyarázat
A feladatfinanszírozás célkitűzése újra és újra felbukkan Kupa Mihály pénzügyminisztersége óta. Olyan költségvetési módszerről lenne szó, amelynek során az egyes kiadási előirányzatokat a feladatok, illetve az ezek megvalósításához szükséges létszám, eszközök alapján határozzák meg. A „hagyományos”, bázisalapú módszer ezzel szemben az előirányzatokat az elmúlt időszak (a „bázis”) pénzköltéséből vezeti le, szorzószámok (indexek) segítségével. Az áttérés a költségvetési központ (miniszterelnökség, Pénzügyminisztérium) befolyásának erősödését feltételezi. Nem csak arról van szó, hogy az újfajta tervezés módot ad a feladatok felülvizsgálatára – vagyis annak központi áttekintésére, melyik tárca mit végezzen, illetve mit végzett eddig feleslegesen. Az újítás azt is megkívánja, hogy a részterületek működése áttekinthető legyen a költségvetés készítői számára, vagyis hogy az utóbbiak birtokolják mindazt az információt, amely a büdzsé feladatok szerinti alátámasztásához szükséges. Eddig épp az ilyen információk hiányában nem volt képes bevezetni egyetlen kormány sem a feladatalapú költségvetés–készítést.
Úgyszintén nem új a hároméves előre tervezés a költségvetésben. Ezt az előző kormányzati ciklusban „gördülőtervezésnek” nevezték, s a hároméves irányszámokat évről évre közölték a parlamenti költségvetési előterjesztésben. A két–három évre előre tekintő számokat azonban nem vették igazán komolyan; ekkora időtáv mindig is túlságosan hosszúnak bizonyult, többek közt épp az előre áttekinthetetlen feladatok miatt. Lehet–e például valóban előre ütemezni a kormányzati beruházásokat? Igaz, ebben a korábbi költségvetések fölmutattak némi előrehaladást, az Orbán–kormány azonban hamar felülvizsgálta, átválogatta az előző kabinet beruházási célkitűzéseit.