Tavaly 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék • A magyar növekedési ütem a második Európában • 1999.04.01
1998–ban 5,1 százalékkal gyarapodott a bruttó hazai termék, s ezzel a növekedés tekintetében hazánk a második helyet foglalta el Európában. Több szakértőt aggaszt a megfigyelhető tavalyi folyamat, melynek során a beruházásról és az exportról a fogyasztásra tevődött át a súly. Továbbra sincs minden rendben a külkereskedelmi egyenleg, illetve a készletfelhalmozás számbavétele körül.
MH–információ
Magyarország 1998–ban Európa második legnagyobb növekedést produkáló gazdasága a 6,8 százalékkal gyarapodó Írország mögött – tudtuk meg a Kopint Datorg Rt.–től. Az EU– vagy az OECD–országok lényegesen szerényebb mértékben gyarapodtak, átlagban 2,5, illetve 2,3 százalékkal. A kelet–közép–európai régióban Lengyelország 4,8, Litvánia 4,5, Szlovákia 4,4 százalékos növekedéssel haladt a nyomunkban.
A bruttó hazai termék (GDP) 5,1 százalékkal nőtt tavaly, az 1995. évi 1,5, az 1996–os 1,3 és az 1997–ben mért 4,6 százalék után. A KSH–nak az összehasonlítható árakon számított előzetes adataiból kiderül: kiemelkedett 1998–ban az ipar és az építőipar több mint tíz százalékkal emelkedő teljesítménye, a mezőgazdaság azonban – a földművelésügyi tárca háromszázalékos termelésbővülésről szóló jelentései ellenére – 1,5 százalékkal visszaesett.
A megtermelt jövedelmek felhasználásán belül kiemelkedtek a beruházások: az állóeszközök felhalmozása ugyanis 11,4 százalékkal nőtt, miközben a háztartások fogyasztása 3,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi színvonalat.
Kedvezőtlen viszont, hogy az export bővülésének üteme – az áruk és szolgáltatások forgalma alapján – 16 százalék, ami több mint hat százalékponttal elmarad az importnövekedés mögött.
A tavalyi növekedés valamivel gyorsabb a vártnál, mivel az utolsó negyedévi, 5,2 százalékos eredmény alaposan rácáfolt a piaci elemzők várakozásaira.
A Központi Statisztikai Hivatal által közölt adatok némileg eltérnek az MNB előzetes becslésétől is, a jegybank elnöke ugyanis nemrég 4,5 százaléknyi fogyasztás– és 11–12 százalékos állóeszköz–felhalmozási növekedést emlegetett (MH, március 18.). Bár igaz, a fogyasztás – az első negyedévi mindössze 1,5 százalékos gyarapodásról – igencsak megugrott, s az utolsó negyedévben már 5,2 százalékkal bővült. Közben lassult az állóeszköz–felhalmozás, melynek növekedési üteme az év közepi 13–18–ról alig több mint nyolc százalékra apadt az év utolsó három hónapjában.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Az 5,1 százalékos növekedést a kedvező konjunktúrával magyarázta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. szakértője. A negyedéves változások azonban fordulatot mutatnak, a korábbi stabilizációs politika két dinamizáló eleme, az export és a beruházások gyarapodása lassult, ezzel szemben gyorsulva nőtt a fogyasztás; ráadásul a külső forrásbevonás fokozódik – állapítja meg a kutató. Úgy látja, ez nem is átmeneti jelenség, a költségvetés például a beruházások helyett a folyó fogyasztást serkenti.
A növekedés lassul (idén már csak 3,5–4 százalék várható), s a beruházások ezzel párhuzamosan alakulnak – vélte kérdésünkre Mátyás László, a Gazdasági Minisztérium gazdaságelemző intézetének igazgatója. Ugyanakkor szerinte tavaly az infláció gyors fékeződése megnövelte a reáljövedelmeket s vele a fogyasztást; de ennek közel négy százalékos növekedése idén nem ismétlődik meg – jósolja.
A korábban közölt készáruforgalmi statisztika szerint tavaly az export reálértékben 22 százalékkal nőtt – emlékeztet Oblath Gábor, a Kopint–Datorg kutatója. Szerinte ehhez képest a GDP–statisztikában kihozott 16 százalékos exportnövekedés irreális, ekkora eltérést nem magyarázhatnak a szolgáltatások bevételkiesései. Az alacsonyra becsült kivitel még nagyobb hazai GDP–felhasználást okozna, s így igencsak megnő a korábbi statisztikák szerint sem kis mértékű „készletfelhalmozás” – hívta föl Oblath a figyelmünket.
Utánaszámoltunk. 1995–ös árakon megbecsülve a GDP felhasználásbeli összetevőit, azt kaptuk, hogy – a KSH által most közölt indexek alapján – a készletek a GDP 8,7 százalékának megfelelő mértékben növekedtek, holott 1997–ben „készletnövekedés” még „csak” 6,3 (sőt, a „statisztikai eltérés”–nek nevezett tétellel együtt is 7,3) százalék volt. A GDP belföldi felhasználása 8,8 százalékkal nőtt volna 1998–ban, vagyis több mint 3 százalékponttal gyorsabban, mint a GDP–termelés. Kísért 1997. február 28.: amikor Matolcsy György közgazdász lapunk hasábjain azt feszegette, hogy a kimutatott „készletfelhalmozás” miatt valójában nem is nőtt 1995–ben a GDP.