Surányi: 9 százalékos infláció • Nyugvópontra került a vita a jegybank ellenőrzéséről • 1999.03.18
Kilenc százalék körüli, azaz az eredetileg vártnál 1–1,5 százaléknál alacsonyabb inflációt vár az idei évben Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Mint a jegybankban vendégeskedő költségvetési bizottság ülésén kiderült, az MNB nyeresége azért sem minősíti híven a monetáris hatóság ténykedését, mivel üzleti eredménye a forint erősödésével csökken, és gyengülésével nő.
Enyhült 1997–98–ban a büdzsé szigora, mivel két év alatt 2–2,3 százalékponttal csökkent az államháztartás elsődleges többletének GDP–hez viszonyított mértéke – mondta el Surányi György a költségvetési bizottság előtt. Kérdésre úgy vélte: idén a költségvetési fegyelemre garanciát jelent a pénzügyminiszternek az a kijelentése, hogy kész további lépésekre, ha a megcélzott 4 százalékos hiány veszélybe kerül.
Mint ismert, 1998–ban 2,3 milliárd dollár (az egy évvel korábbinál 1,3 milliárddal több) deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben. A romló külső egyensúlyt Surányi azzal magyarázta, hogy a megugró államháztartási kereslet az üzleti szektor dinamikusan növekvő hiteligényével járt együtt. Ezt a kettőt pedig nem finanszírozhatták a háztartások megtakarításai, mivel ezek aránya nem nőtt (igaz, nem is csökkent) a GDP–n belül.
Az 5 százaléknyi növekedéssel szemben 7–8 százalékkal gyarapodott tavaly a GDP belföldi felhasználása – számolt be Surányi. Utóbbin belül a fogyasztás 4,5, a beruházás 10–12 százalékkal nőtt.
A jegybank elmaradó idei költségvetési befizetését firtató kérdésre hangsúlyozta: az MNB nem kereskedelmi szervezet, ráadásul nyeresége nehezen megjósolható, 10–60 milliárd forint között ingadozhat. Az MNB mérlegében a devizaeszközök és –források 3,4 milliárd dollárnyi hosszú pozíciót (eszközoldali többletet – a szerk.) mutatnak. A forint a múlt év végén a sáv közepén állt, az első öt hétben a sáv széléig, mintegy két százalékkal erősödött, azaz a dollár „gyengült”, s emiatt a jegybank könyvei veszteséget mutattak. Februárban ez a folyamat megfordult, de az így elszámolható nyereség nem realizálódik, Surányi szerint céltartalékot kellene képezni utána; a PM viszont ragaszkodik a nyereség befizetéséhez – hallhattuk.
Tavaly viszont több tízmilliárd forintot keresett az MNB – és vele az államháztartás – a 3,5 milliárd dollárnyi tőkebeáramlással kapcsolatos devizaátváltásokon. Az év első felében ugyanis, amikor bejött a tőke, az árfolyamsáv erősebbik szélén váltották a devizát forintra, s ezt az orosz válság idején, augusztus–szeptemberben a sáv gyenge oldalán váltották vissza – mondta el Surányi. Kérdésre hozzátette: a spekulatív tőke beáramlását továbbra is igyekeznek korlátozni, és a külföldiek továbbra sem vásárolhatnak egy évnél rövidebb futamidejű állampapírt. Szerinte néhány hazai bank igyekezik megkerülni az idevágó törvénynek „nem a betűjét, de a szellemét”.
Láthatóan nyugvópontra jutottak a viták a jegybank ellenőrzéséről. Kelemen László felügyelőbizottsági elnök többek között kifejtette: az fb csak a jegybank gazdálkodását ellenőrzi (a monetáris politikát nem), s így nyilatkozott Csúcs László (FKGP) bizottsági alelnök is. Mint Kelemen lapunknak elmondta: az fb meghívásos pályázattal kívánja kiválasztani azt az auditor céget, amelyet eseti vizsgálatokra alkalmaznak majd.