Járulékcsökkentés állami átvállalással • Mérséklik az szja–terhelést • 1999.03.17
A pénzügyi tárca mérsékelni kívánja jövőre a személyijövedelemadó–terhelést – közölte Kékesi László helyettes államtitkár egy parlamenti bizottsági ülésen. De hogyan csökkentsék a járulékterheket? Értesüléseink szerint az adóreform előmunkálatai során felmerült, hogy az egészségbiztosításban nagyobb szerepet vállalna a költségvetés. A fix összegű egészségügyi hozzájárulás fokozatos leépítését is javasolják.
Egy százalékponttal, azaz 20 százalékra csökkentik az szja bruttó jövedelmekhez viszonyított arányát – mondta Kékesi László. Az idei szabályokkal jövőre 870 milliárd forint folyna be az szja–ból, de a terhelés mérséklése miatt 800 milliárdot terveznek – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Az adóreform egyik fő célkitűzése az élőmunka terheinek mérséklése. Ennek egy lehetséges megoldása lehetne az szja–kulcsok drasztikus csökkentése, a kedvezmények teljes megvonása mellett. Információink szerint ha 3 millió forintig a kulcs 18 százalék, afölött pedig 33 százalék lenne, a kedvezmények pedig eltűnnének a rendszerből, biztosítani lehetne az említett 800 milliárdos bevételt, viszont az alacsony jövedelműek adóterhelése mintegy 10 százalékponttal növekedne.
Miután ez nem járható út, így többletbevétel szükséges ahhoz, hogy a lehetséges kedvezményeket finanszírozni lehessen. Ha az alsó adókulcs – 3 millió forintig – 28 százalék lenne, afölött pedig 38 százalék, akkor a 800 milliárd forint szükséges bevételen felül 260 milliárd jutna a személyhez kötött kedvezményekre, további 124 milliárd pedig szabad felhasználásra. (Az adókulcsok 1 százalékpontos csökkentése 40 milliárd forint bevételkieséssel jár.)
A fenti két megoldás között is elképzelhetők variációk – értesült lapunk. Például az, hogy a nagyobbik (3, esetleg 2,5 millió forint éves jövedelem feletti) adókulcs 40, az általános kulcs pedig – a kedvezmények körétől függően – 20–25 százalék lenne.
A tb–járulékok közül a nyugdíjjárulék okozza a kisebb gondot. Itt ugyanis a munkavállalók azzal számolnak, hogy a befizetést nyugdíjas korukban visszakapják. Ha a társadalombiztosítási, illetve a magán–nyugdíjpénztári befizetés, illetve szolgáltatás arányban áll az üzleti biztosítók ilyen feltételeivel, senkinek sem lehet kifogása a járulék nagysága ellen. Nehezebb az egészségbiztosítási járulék megítélése, ehhez ugyanis ez idő szerint még 3600 forint fix összegű hozzájárulás is társul havonta. Az adóreform előmunkálatai során alternatívaként merült fel az, hogy az élőmunka költségét állami kötelezettségvállalással csökkentsék. Ekkor az egészségbiztosítási járulék úgy mérséklődne, hogy a kieső bevételt az állam az adókból befolyt pénzből pótolná. Ez a változás esetleg évekre eltolva, fokozatosan is megvalósítható. Az állami szerepvállalásnak csak az a szépséghibája, hogy az adót is azok fizetik, akiktől a járulékot beszedik.
A kormányzati szakértők szerint a fix összegű egészségügyi hozzájárulás felett eljárt az idő. Ma már nehezíti az alacsony jövedelműek munkába állását, ezért első lépésként nagyságának szinten tartását, majd fokozatos megszüntetését javasolják.
• E. J. – N. G.