A növekedést 3,5, a büdzsé hiányát 5 százalékra teszik • Kiigazítást ajánl a GKI Rt. • 1999.03.10
A GKI Gazdaságkutató Rt. nem tartja elérhetőnek azt a kormányzati célt, az államháztartási hiány az idén ne haladja meg a GDP 4 százalékát. Sőt, mint Vértes András elnök és Akar László vezérigazgató kifejtette, az 5 százalékos hiányhoz is 40–50 milliárdos egyenlegjavító lépéssorozatra van szükség. Az MNB–nek azt ajánlják: tartsa magasan a reálkamatokat.
Nem általános megszorításokat, hanem kisebb kiigazítást javasol a GKI Rt. – hangzott el tegnapi sajtótájékoztatójukon. A világgazdasági feltételek szerintük tartósan romlottak, s az Európai Unióban az idei növekedés nem éri el a 2 százalékot. Ha a gazdaságpolitika tétlen maradna, továbbra is a GDP–t meghaladó mértékben nőne a kereslet (mint ahogy tavaly, becslésük szerint 5 százalékkal nőtt a GDP és 6 százalékkal a belföldi felhasználás). A kiigazítás nélküli – szóhasználatuk szerint „egyensúlyvesztő” – pályán állandósulna a külgazdasági egyensúly és a versenyképesség romlása.
Kiigazításként mindenekelőtt egy 40–50 milliárd forintos államháztartási egyensúlyjavítást javasolnak, mégpedig a már zárolt ötvenmilliárdnyi tartalék és a harmincmilliárdnyi tavalyról megmaradt elkülönített alapok el nem költésén felül. Korábban 150 milliárdos korrekcióról beszéltek, ám – magyarázták – az a GDP 4 százalékának megfelelő államháztartási deficit eléréséhez kellett volna. A négyszázalékos célt azonban ma már nem tartják elérhetőnek, szerintük a visszafogás reálisan csak az ötszázalékos hiányt célozhatja meg. Akar László volt pénzügyi államtitkár 150 milliárd forintnyi adóbevétel–elmaradást jósol az idei előirányzatokhoz képest, mivel a folyó áras GDP 3,5 százaléknyi elmaradásával számol. Ebből 2 százalékot a tavaly ősszel előrejelzettnél jóval kisebb inflációval indokolnak, 1,5 százalékot pedig azzal, hogy – a GKI előrejelzése szerint – a büdzsében megcélzott öt helyett mindössze 3,5 százalék lesz a növekedés. Csak a fogyasztáshoz kapcsolt adóknál bő 100 milliárdos kiesést jósol Akar László, és nem folynak be szerinte a költségvetésben az „adóbeszedés hatékonyságától” várt többletbevételek sem.
A jegybanknak átmenetileg nagyobb súlyt kell helyeznie az egyensúly javítására, mint az infláció leszorítására – állítják. Vagyis – hangoztatta Vértes – a mostani 0,6 százalékos csúszóleértékelést idén már nem kellene mérsékelni. Az árfolyam–politika adta lehetőségekhez képest magasan tartott reálkamatokat javasolnak, ezzel ösztönözve a megtakarításokat és a tőkebeáramlást.
A kormányhoz hasonlóan az idei év átlagában 9 százalékos inflációra számítanak, ami az év közepén 9 százalék alá is süllyedhet; az év végi drágulás még bizonytalan, az élelmiszeráraktól függ. Az éves állampapír decemberi hozamát – a mostani 15–tel szemben – 14–14,5 százalékra jósolják.