Bizalmatlanság a fejlődő piacokkal szemben • 1999.03.08
Charles Dallara, a több mint 300 pénzintézetet tömörítő Institute for International Finance igazgatója a fejlődő piacokkal szemben kialakult bizalmatlanság miatt már tavaly novemberben arra intett, hogy igen szigorú fiskális politikát kell folytatniuk azoknak az országoknak, amelyek részesedni akarnak a fejlődő piacokra áramló – várhatóan az 1996–os érték felére visszaeső – tőkéből. Magyarország, Lengyelország és Csehország megítélése a pénzpiaci válság során mindvégig viszonylag kedvező volt, mivel a három vezető közép–európai ország külkereskedelmének döntő részét az Európai Unióval bonyolítja. Szakértők a legnagyobb veszélyforrásnak az EU gazdaságának vártnál jelentősebb lelassulását tekintették.
Magyarországról készített legújabb elemzésében az OECD is arra figyelmeztetett, hogy ha az Európai Unióban jelentősebben csökkenne a gazdasági aktivitás, akkor romolhat külső egyensúlyunk. Az idei év elején világossá vált, hogy az Európai Uniót a vártnál súlyosabban érinti az orosz, az ázsiai és dél–amerikai válság. Az EU termelésének egyharmadát adó Németország a tavalyi utolsó negyedévben 0,4 százalékos recesszióba süllyedt, és a vártnál rosszabb gazdasági adatok jelentek meg Franciaországban és Olaszországban is. Az Eurostat, az unió statisztikai hivatala bejelentette, hogy eurózóna GDP–je a tavalyi utolsó negyedévben csak 0,2 százalékkal bővült a harmadik negyedévhez, illetve 2,4 százalékkal az előző év azonos időszakához viszonyítva. A 15 EU–ország GDP–je pedig – a tavalyi harmadik negyedévi 0,6 százalékos bővülés után – a negyedik negyedévben csupán 0,2 százalékkal növekedett, s így az EU 1998–as gazdasági növekedése 2,3 százalék körül alakult a várt 2,8 százalék helyett.
Az OECD már lefelé, „valamivel 2 százalék alá” módosította az Európai Unió GDP–növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az EU gazdasági növekedésének vártnál jelentősebb lassulása miatt a befektetők feltehetően felülvizsgálják a vezető közép–európai országok kilátásait is. • Nem drámai a deficit
A magyar kereskedelmi hiány tovább nőhet ugyan januárban, ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy újabb jelentős folyó fizetésimérleg–deficitre kell számítani – vélik gyorsjelentésükben a Nomura értékforgalmi és gazdaságelemző cég londoni szakértői. Az év egészére a GDP 5 százalékának megfelelő fizetésimérleg–hiányt jósolnak, s ennek finanszírozása a Nomura szerint nem fog nehézséget okozni Magyarország számára.
A cég egyik elemzője az MTI–nek Londonból nyilatkozva kijelentette: a decemberben kialakult folyómérleg–hiány mértéke „egyszeri eset volt”. Ha a ma délután négykor nyilvánosságra kerülő januári adat kedvezőtlenebb lenne a vártnál, az némi nyomást gyakorolhat a forintra, de valószínűtlen, hogy a magyar fizetőeszköznek komolyabb támadást kellene elviselnie – áll a Reuters által idézett Nomura–jelentésben. A londoni iroda szerint az MNB már a tavalyi orosz válság idején bebizonyította, hogy kész megvédeni a forint árfolyamát, s „a piac nem akarja ismét próbára tenni a jegybankot, amelynek intervenciója tavaly fájdalmasan érintette a forint ellen játszókat”.
• E. J. – N. L. – P. E. – P. Zs.