Javultak a külkereskedelmi cserearányok • A bérmunka „rejtélyei” • 1999.03.05
Tavaly 3 százalékkal javultak a külkereskedelmi cserearányok – számítottuk ki a KSH legújabb adatai alapján. A vámstatisztikai adatok rosszabb áruforgalmi mérleget mutatnak, mint az MNB fizetésimérleg–adatai. A fő ok világos, mégis új statisztikai rejtvényt ad föl: évről évre több bérmunkához felhasznált anyagot hoznak be, mint amennyit kivisznek. Azaz a bérmunka itthon egyre csak halmozódik...
1998–ban az export mennyisége 22, forintértéke 38 százalékkal nőtt. Eközben az import volumene 25, forintértéke 39 százalékkal bővült az előző évhez képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ebből kiszámítható, hogy a forintban számított exportárak 13, az importárak pedig 10 százalékkal emelkedtek.
A kivitelben tehát 3 százalékponttal nagyobb áremelkedést sikerült elérni, mint amennyivel a behozatal drágult. Más szóval 3 százalékkal javultak a külkereskedelmi cserearányok.
Az áruforgalmi mérleg hiánya 580 milliárd forint volt, 180 milliárddal meghaladta az 1997–es deficitet – jelentette a KSH. Ez dollárban 2,7 milliárdot jelent, s mint a KSH írja, a fizetéssel nem járó tételek levonása után 2,3 milliárd dollárnyi passzívum marad.
A „fizetéssel nem járó tételek” azokat az anyagokat, alkatrészeket jelentik, amelyeket a külföldi partnerek által végeztetett feldolgozáshoz (bérmunkához) hoznak be, illetve késztermék formájában visznek ki (elenyésző mértékben hazai cégek is végeztetnek külföldiekkel bérmunkát). A Gazdasági Minisztérium (GM) vámstatisztikai adataiból az említettnél kisebb, 2,1 milliárd dollárnyi nettó (bérmunka nélküli) áruforgalmi hiány adódik – nagyjából akkora, mint amennyi áruforgalmi hiány az MNB fizetési mérleg statisztikájában szerepel. Ez azonban valószínűleg csak véletlen, hiszen az export és import dollárérték adatokban már lényeges eltérések vannak, nem is beszélve a korábbi évek statisztikáiban mutatkozó tetemes különbségekről.
A KSH–adatok forrása szintén a vámstatisztika; mint táblázatunkból is látható, ez a nyilvántartás lényegesen több bérmunkához behozott anyagot, alkatrészt mutat ki, mint amennyi anyagot feldolgozva kivisznek (sőt, ez a többlet már 1996–ban is elérte az 570 millió dollárt). A GM illetékes szakértője kérdésünkre azzal magyarázta a bérmunkaanyag behozatali többletét, hogy a növekvő import egy későbbi exportnövekedést alapoz meg. Csakhogy évről évre halmozódik a behozott bérmunka anyag, ezért a magyarázat csak akkor állhatja meg a helyét, ha a bérmunka export gyorsulva növekszik. Igaz, tavaly 20,1 százalékkal nőtt a bérmunka készáruexport dollárértéke az egy évvel korábbihoz képest, 1997–ben pedig 6,1 százalékkal.
A bérmunkához behozott anyag után természetesen nem kell vámot fizetni. Ilyen behozatalt azonban csak szerződés, valamint tevékenységi engedély alapján lehet bonyolítani – tudtuk meg a VPOP–nál. Mint hozzátették: a vámosok által megszabott határidőn túl (ami általában egy év) hazánkban maradó bérmunka anyag után meg kell fizetni a vámot, sőt ezen felül a jegybanki alapkamat kétszeresét, vagyis ekkor a költségek ugyanakkorák, mint a készáru import esetében.
1998–ban a külkereskedelmi mérleg hiányából 300 milliárd forint a fejlődő országok viszonylatában keletkezett, amiért főként a délkelet–ázsiai gép– és feldolgozott termék import a felelős. A fejlett országokkal szemben a passzívum meghaladta a 150 milliárd forintot, ez a mérleg is romlott a japán behozatal 80 milliárdos bővülése miatt – közölte a KSH.