A tartalékok fel–, a külföldiek kezén levő papírok leértékelődtek • Tetemes átértékelődések • 1999.03.02
Magyarország nettó devizaadóssága 367 millió dollárral csökkent a tavalyi év folyamán – derül ki a Magyar Nemzeti Bank részletes fizetési mérleg adataiból. Az adósságcsökkenésnek azonban csak kétharmada köszönhető a tényleges tranzakcióknak; egyharmad az adósság átértékelődésének – a keresztárfolyam–változásoknak – az eredménye.
Tavaly a 367 millió dollárnyi nettó adósságcsökkenésből 212 millió dollár a különféle adósságelemekkel – tartozásokkal és követelésekkel – kapcsolatos tranzakcióknak köszönhető. A maradék 155 millió dollár azzal magyarázható, hogy az adósságot dollárban számolják, de nem csak amerikai pénzben tartják – márpedig a keresztárfolyamok erőteljes ingadozást okoznak az adósság, illetve összetevőinek állományában.
Hasonlóképpen, csak épp fordított előjellel: a jegybank devizatartalékai 912 millió dollárral duzzadtak, de a növekménynek csak egy része, 797 millió magyarázható a különféle devizaforrások beáramlásával, a maradék 115 millió dollár nem más, mint átértékelődésből adódó csökkenés. Hogy valójában milyen devizákból áll a tartalék, az az MNB hétpecsétes titka. Ugyanakkor a költségvetés MNB–vel szembeni – 1998 végén 2118 milliárd forintnyi, azaz 9670 millió dollárnyi – devizaadósságáról meghirdették, hogy azt a 70 százalék márka, 30 százalék dollár valutakosárnak megfelelő arányban fedezték le. Így a dollár erősödése önmagában is növelhette az állományt. Márpedig a tavaly év eleji, 1,806 márka/dollár keresztárfolyam ez év elejére 1,652–re mérséklődött, azaz az amerikai pénz mintegy 9,5 százalékkal értékelődött fel a némettel szemben.
Táblázatunk foglalja össze a tranzakciók és átértékelődések szerepét a külföldi adósság alakulásában. Először is látnunk kell, hogy a nemzetközi követelések, tartozások kétfélék lehetnek: adósságtípusúak és tulajdonrészesedések. A nettó külföldi tartozás fogalma mindkét típust tartalmazza, a nettó külföldi adósság és nettó devizaadósság viszont már kiszűri a belföldiek külföldi és a külföldiek magyarországi tulajdonait.
Bár az egyes adósságelemek devizaösszetételét nem ismerjük, annyi megállapítható, hogy az állományok általában nagyságrenddel haladják meg a tranzakciókat; márpedig az átértékelődés valamennyi tétel esetében a teljes állományt érinti. Ez a magyarázata a hallatlanul nagy átértékelődésbeli ingadozásoknak.
Van persze más is: a részvénybefektetések (pontosabban a portfólióbefektetések közül a tíz százalékot meg nem haladó részesedésszerzések) igencsak ki voltak téve a tőzsdei árfolyamcsökkenésnek. Így hiába vettek a külföldiek 554 millió dollárért részvényt, a teljes, 2,5 milliárd dollárt is meghaladó állomány 819 millió dollárral leértékelődött, így végül is csökkent a külföldi kézben lévő részvények értéke. Legalábbis a tíz százalékot meg nem haladó részesedéseké; az ennél nagyobb – közvetlen befektetéseknek számító – tulajdoni hányadokat ugyanis láthatóan nem elsősorban a tőzsde értékeli, hiszen itt az 1410 millió dollárnyi befektetést megfejelte a 379 millió dollár átértékelődésbeli növekedés.
Az ország összes devizaadósságán belül az MNB és a kormányzat még nagyobb mértékben, 1105 millió dollárral mérsékelte külföldi pénzben fennálló tartozásait. Ez azonban megint csak a tavaly év végi 3269 és az év eleji 4374 millió dolláros adósságállomány különbségéből adódik; valójában az adósság csökkenése érdekében kötött tranzakciók jóval nagyobb összeget, 1855 millió dollárt tettek ki, amin belül az 1295 millió dollárnyi éven túli hiteltörlesztések nyomnak a legtöbbet. A keresztárfolyam–változások azonban nem kevesebb mint 750 millió dollár adósságnövekedést okoztak volna.
Mint táblázatunkból is látható, a devizaadósság egy részét forintba konvertálták át, mivel a forintban kibocsátott államkötvények jelentős része külföldiek kezére került.