Kilencszázmillió dollár áramlott be az államkötvényekbe • Nőtt a külföldi adósság • 1999.03.01
Az ország devizában fennálló adóssága csökkent 1998–ban – mégis nőtt a külső adósság. A külföldiek ugyanis tetemes összeget – az MNB szerint 869 millió dollárt, azaz 176,4 milliárd forintot – fektettek be forintban jegyzett államkötvénybe. Más szóval az 1,3 milliárd dollárral duzzadó fizetésimérleg–deficitet részben az fedezte, hogy az ország forintban adósodott el a külföld felé.
1998–ban a külföldiek 869 millió dollárt fektettek be forintban kibocsátott állampapírba, és „mindössze” 554 milliót részvénybe – derül ki a Magyar Nemzeti Bank részletes fizetésimérleg–adataiból. Az említett számok átértékelődésektől mentesen tartalmazzák a befektetéseket. Az átértékelődés komoly súllyal esik a latba, hiszen például a részvények – pontosabban a tíz százalékot meg nem haladó tulajdonosi részesedések – látványos értékvesztéseken estek át, s így a külföldiek kezén lévő állomány az 1998. január 1–jei 2582–ről 2317 millió dollárra olvadt december 31–ére.
Az átértékeléstől mentes adatok a devizabeáramlást tükrözik; vagy más szóval azt, miképpen finanszírozta az ország az 1998–ban 2,3 milliárd dollárra rúgó folyó fizetésimérleg–hiányt. E deficit, mint ismert, az áruforgalom 2,1, a tőkejövedelmek 1,9 milliárdos hiányából, valamint a szolgáltatások 0,7 és a viszonzatlan átutalások 1 milliárd dollárnyi többletéből adódott össze. Nem mindegy, hogy a folyó fizetéseknek ez a hiánya az ország vagyonának apadásához, azaz adósság növekedéséhez vezet–e, vagy pedig külföldiek tulajdonszerzése áll vele szemben (például úgy, hogy a magyarországi vállalatba befektetett pénzből importgépet, importanyagot vesznek).
Ebből a szempontból 1998 teljesen másképp alakult, mint 1997. Tavalyelőtt az adósságot nem növelő nettó tőkebeáramlás (vagyis a külföldiek magyarországi és a hazai cégek külföldi befektetéseinek különbsége) két és félszeresen meghaladta a folyó fizetési mérleg deficitjét. Tavaly viszont a külföldiek adósságot nem növelő befektetései – tulajdonosi részesedés–szerzései – 1,5 milliárd dollárra rúgtak, ez pedig a folyó fizetési mérleg hiányának csak szűk kétharmadát fedezte.
Azt várnánk tehát, hogy nőtt az ország eladósodása a külföld felé. Csakhogy a közkézen forgó adat a devizában fennálló adósság, ennek nettó állománya pedig 9,3–ről 8,9 milliárd dollárra apadt tavaly. Ebbe azonban nem számítanak bele a külföldiek említett állampapír–befektetései: ez 0,9 milliárdos további forintbeli eladósodást okozott, vagyis a külföld felé fennálló adósság összességében félmilliárddal, 10,2 milliárd dollárra nőtt.
Ugyanakkor mégsem a köz–, hanem a magánadósságok növekedtek. Az MNB és a kormányzat nettó devizaadóssága ugyanis tavaly 1,1 milliárddal, 3,3 milliárd dollárra olvadt, de még ha ehhez hozzáadjuk az 1,2 milliárd dollárnyi, forintban jegyzett államkötvényt, amelyet az év végén a külföldiek birtokoltak, 4,5 milliárd dollár külfölddel szemben fennálló közadósságot kapunk. Ez pedig 0,2 milliárddal kevesebb az egy évvel korábbinál.
A magánszektor eladósodásának egyik formája a tulajdonosi hitel: a külföldi anyacégek 525 millió dollárnyi ilyen forráshoz juttatták magyar vállalataikat, ami kétszerese az 1997–es hitelnyújtásnak. Ezen felül a hazai cégek 931 millió dollárnyi külföldi hitelt vettek föl (ebből 787–et éven túli lejáratra), bár törlesztettek is 587 milliót (ebből 440 millió az éven belüli hiteleket érintette), vagyis nettóban a magánszektor 344 millió dollárnyi úgynevezett „egyéb külföldi befektetéssel” gazdagodott. Ebből az eladósodásból a bankokra 261, más vállalatokra 83 millió dollár jutott.
A vállalati szektor eladósodása nem új jelenség, hiszen 1997–ben is félmilliárd dollár áramlott be a magánszektorba hitelek formájában. Közben azonban az MNB– és a kormányzat kötvényeladásai is meghaladták – 338 millió dollárral – a különféle törlesztéseiket, vagyis, ellentétben 1997–tel, a kormányzati szektor külföldi forrásbevonónak bizonyult. A külföldiek állampapír–vásárlásain kívül az MNB 323 millió dollár értékben bocsátott ki külföldön kötvényt 1998 folyamán (ezzel év végén a kötvényállomány 10,5 milliárd dollárra rúgott), a jegybank viszont 903 millió dollárral apasztotta egyéb tartozásait, sőt ehhez a kormány is hozzájárult 207 millió dollárnyi törlesztéssel.
Összességében az adósságtípusú forrásbevonások betömték a lyukat a fizetési mérleg finanszírozásában, sőt még 797 millió dollár jutott a jegybank nemzetközi tartalékainak növelésére is, ellentétben 1997–tel, amikor 170 millió dollárral apadtak a tartalékok. Az említett 797 millió dollár a devizatartalékokat érintő tranzakciók eredménye; viszont az átértékelődés a tartalékokat sem kerülte el, így ezek állománya 912 millió dollárral, 9,3 milliárd dollárra duzzadt – derül ki az MNB adataiból.