A külföldiek forintban is finanszírozták a fizetési mérleghiányt • A deficit 2,3 milliárd dollár • 1999.02.23
Tavaly kereken 2,3 milliárd dollárnyi deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben, a devizában fennálló adósság az év végén bruttó 23,2, nettó 8,9 milliárd dollárt tett ki. Elemzők vitáznak a jegybank elnöke és a pénzügyminiszter magyarázatával, hogy a fizetési mérleg tavalyi 1,3 milliárd dolláros romlását az 1997–98–as költségvetés fellazulása okozta volna.
Az MNB végleges adatai szerint 694 millió dollárnyi hiány keletkezett 1998 utolsó hónapjában, a teljes év során pedig 2298 millió dollárnyi deficit. A romlás 1997–hez képest 1317 millió dollár, s ebben az MNB jelentése szerint három fő tényező játszott szerepet: az áruforgalmi mérlegben 387, az idegenforgalmon kívüli szolgáltatásoknál 345 millió dollárnyi egyenlegromlás következett be, a külföldi működőtőke–befektetők pedig közel 500 millióval több profitot vontak ki, mint '97–ben.
Az adósságot nem okozó tőkebeáramlás a folyó fizetési mérleghiány mintegy kétharmadát fedezte 1998–ban. Mégsem nőtt az ország nettó devizaadóssága, mivel igencsak gyarapodtak a külföldiek állampapír–vásárlásai. Azaz: a hiány egy részét a külföldiek forintban finanszírozták. Az Államadósság–kezelő Központ adatai szerint tavaly január elején 74,4, december végén 279,7 milliárd forintnyi állampapírt birtokoltak a külföldiek, s ez több mint 900 millió dollárnyi növekedést jelent.
Az ország nettó devizaadóssága az év eleji 9,3–ról 8,9 millió dollárra csökkent, ezen belül a közadósságok 4,4–ről 3,3 milliárd dollárra mérséklődtek, az üzleti szektor adóssága pedig 4,9–ről 5,7 milliárdra nőtt. A bruttó adósság 1,5 milliárddal duzzadt 1998 folyamán, a növekedésből a tranzakciók 0,2, a keresztárfolyamok 1,2 milliárd dollárért voltak felelősek – közölte az MNB.
A fizetési mérleg romlásában nem a külkereskedelmi hiány játszotta a legfontosabb szerepet, így nem okolhatók a korábbi költségvetések sem – vitatkozott kérdésünkre Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója, volt pénzügyi politikai államtitkár azzal az érveléssel, amivel a pénzügyminiszter a költségvetési tartalékok befagyasztását indokolta. A költségvetés elsődleges többlete valóban csökkent 1997–98–ban, ismeri el Akar, ám ez szerinte az idén is folytatódik. Ráadásul az adóbevételeket is túltervezték, így az államháztartási deficit jó, ha a GDP 5 százalékát nem haladja meg, azaz irreálisnak tartja a pénzügyminiszter 3,5 százalékra vonatkozó módosított célkitűzését.
A költségvetési politika 1997 őszétől csakugyan fellazult, de ez folytatódik – utal Antal László közgazdász, volt pénzügyminiszteri tanácsadó az eladásra szánt tb–vagyon bevételének folyó költségvetésbe olvasztására, az agárkeretek kimerítésére, a tervezettnél nagyobb bérkiáramlásra. A korábban nem tapasztalt mértékű profitkivonás szerinte tartós fordulatot jelent. Kedvezőtlennek tartja azt is, hogy a fogyasztás bővülése fajlagosan növekvő importtal jár együtt.