Zárolja a kormány a büdzsé tartalékát • Járai szerint a felügyelet elnöke ferdített • 1999.02.20
Befagyasztja a kormány a kedvezőtlen folyamatok esetére a költségvetés 40 milliárd forintnyi tartalékát – jelentette be Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Szerinte a kormány egyetlen tagja sem dolgozna együtt szívesen Tarafás Imrével, az Állami Pénz– és Tőkepiaci Felügyelet elnökével. Surányi György jegybankelnök megerősítette: az ÁPTF szerinte is aktívabban ellenőrizhette volna a bankokat, de nem biztos abban, hogy jogilag fennállnak–e az elnök leváltásának feltételei. Járai leszögezte: ennek eldöntése a kormányfőre tartozik.
MH–összefoglaló
A fizetési mérleg hiánya tavaly 2,3 milliárd dollár volt, idén 2,2–2,7 milliárdos deficitet várnak – hangzott el az MNB–elnök, a pénzügyminiszter és Chikán Attila gazdasági miniszter közös sajtótájékoztatóján. Kedvezőtlenebbre módosították tehát az idei előrejelzést, hiszen korábban kétmilliárd dollárt jósoltak. Az infláció ugyanakkor kedvezőbben alakult, s most már az idei év átlagában 9, decemberre pedig 8–9 százalékos drágulást várnak.
Járai a kormányfő felhatalmazása alapján közölte: befagyasztják a költségvetésben és a társadalombiztosítási alapoknál a kedvezőtlen folyamatok esetére képzett, 40 milliárd forintnyi tartalékot (ez, mint ismert, a költségvetési támogatások 1,9 százalékát jelenti). A 19 milliárdos általános tartalékból is a lehető legkevesebbet költik el, és legalább tízmilliárdot megtakarítanak. Az általános tartalék katasztrófahelyzetekre való – tette hozzá.
A tartalék zárolását a pénzügyminiszter úgy indokolta, hogy 10–11 százalékos inflációval számoltak a büdzsé összeállításakor, s mivel valójában kisebb lesz a drágulás, a kiadások reáléréke máris megnövekedett az előirányzatokhoz képest. Ugyanakkor a költségvetési hiány 1997–98–ban nőtt, a „választási költségvetés” hatása pedig késleltetten jelentkezett a fizetési mérlegben. A fizetési mérleg hiányának növekedése a pénzügyminiszter és az MNB elnöke szerint az idei év első felében is érzékelhető lesz, sőt mint Surányi mondta, már az első negyedévben elérheti akár az éves deficit 30–40 százalékát is.
A tavalyi fizetési mérleg kedvezőtlenebb lett ugyan a vártnál, de ez önmagában nem indokolt semmilyen szükségintézkedést – mondta Chikán a Magyar Rádiónak. Szerinte a pénzpiacok kissé túlreagálták a dolgot, emiatt viszont lépnie kellett a kormánynak. A sajtótájékoztatón leszögezte: továbbra is ötszázalékos növekedésre számítanak, és 500–600 millió dollárnyi exporttöbbletet várnak a Gazdasági Minisztérium exportösztönző intézkedéseitől. Szerinte a tavalyi jelentős osztalékkivonást 3–4 multinacionális vállalat idézte elő. A kormány nem kíván új adókedvezményeket adni a befektetőknek – szögezte le. A jövő kedden a múlt évi profitkivonásról szeretnének tárgyalni a Befektetői Tanácsban képviselt cégek vezetőivel.
A gazdasági tárca legújabb adatai szerint tavaly az export elérte a 23, az import a 25,7 milliárd dollárt, a kivitel 20,4, a behozatal 21,1 százalékkal nőtt – közölte Chikán.
A januári 90,2 milliárdos államháztartási hiányról Járai elmondta: ebben szerepet játszott a jövedéki, fogyasztási adó 15 milliárdos elmaradása és az is, hogy a tavalyi „búzabomba” az idei agrártámogatási kereteket 12–15 milliárd forintnyi többletkiadással terhelte meg.
Surányi újságírói kérdésre elmondta: az ÁPTF–ről szakmai értékelése megegyezik a Pénzügyminisztériuméval, a felügyelet szerinte a törvényesség keretei között is aktívabban beavatkozhatott volna a bankcsődök elkerülésének érdekében. Az ÁPTF elnökének a PM jelentésére adandó válaszából tudja majd megítélni azonban azt, hogy jogilag javasolhatja–e az ÁPTF elnökének és elnökhelyettesének leváltását.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Járai szerint viszont a jogi mérlegelés nem a jegybankelnök, hanem a kormányfő dolga. Mint szavaiból kitűnt, az ÁPTF–ről szóló törvény „felügyelet működésének veszélyeztetése” passzusát kívánják alkalmazni. Mint mondta, az ÁPTF nem érte el célját, hogy a bankrendszer zavartalanul működjék, az elnök pedig, köztisztviselőhöz méltatlanul, felszólítására nem mondott le, hanem ferdítésekkel igyekszik leplezni a hiányosságokat. Annak idején például az ÁPTF nem vizsgálta a Pénzintézeti Központ Bank Postabanknak adott garanciáját, és azt a sajtóban megjelent hírt sem, hogy a PK közvetve a Postabank tulajdonába került. Máskor olyan értékpapírcégnek adott ki engedélyt, amelynek vezetői ellen büntetőeljárás folyt – sorolta Járai.
A jogszabályok szerint a konzorciumnak, amely a PK Bankot megszerezte, nem kellett bejelentenie a tulajdonosváltozást, és a felügyelet birtokában lévő iratok alapján nem lehetett bizonyítani a Postabank közvetett tulajdonszerzését – magyarázta kérdésünkre Tarafás Imre, az ÁPTF elnöke. Az inkriminált brókercégek (többek közt a szegedi, azóta már nem működő Enigmáról van szó – a szerk.) valódi erkölcsi bizonyítvánnyal felszerelkezve kértek engedélyt, és a büntetőeljárás később indult be vezetőjük ellen. Járjon az ÁPTF a rendőrőrsökre, hogy melyik bróker ellen indult büntetőeljárás? – kérdi Tarafás. A pénzügyminiszter február 12–én kérte fel a lemondásra, de az ÁPTF elnöke szerint nem feltétlenül közhivatalnokhoz méltó magatartás, hogy ő ilyen kérésre le is mond.