CW bank: 290 millió dollár a céltartalék • Ellenőriznék a jegybankot • 1999.02.12
Kikristályosodnak az álláspontok a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzésének vitájában. Bár Surányi György MNB–elnök az ellenőrzés hármas rétegéről számolhatott be a parlamentben, Járai Zsigmond pénzügyminiszter és a koalíciós pártok nagyobb kontrollt kívánnak, és megerősítenék a jegybank felügyelőbizottságát, amely négy parlament által és két pénzügyi tárca által delegált tagból áll. Előzetes adat szerint 1998 végén az MNB bécsi leánybankjának kétes kinnlevőségei után képzett céltartaléka elérte a 290 millió dollárt.
Először számolt be az MNB az Országgyűlés plénuma előtt. Az 1997. évről szóló, 1998. júniusi keltezéssel benyújtott jelentés volt terítéken, de ez újból a jegybank státusa körüli vitára adott alkalmat. Surányi kifejtette: a monetáris politika hitelességének feltétele a bizalom, ehhez pedig szükség van a jegybank függetlenségére.
A függetlenség eszméjét Járai, valamint Rogán Antal (Fidesz–MPP) és Csúcs László (FKGP) vezérszónokok is osztották, sőt a pénzügyminiszter több jegybanktörvény–módosítást is megígért az EU ajánlásainak megfelelően.
A monetáris politika önállósága azonban nem jelenti a gazdasági tevékenység, a működés ellenőrzésének hiányát – hangoztatták. A kormánypártiak szerint pontosabban kellene szabályozni a jegybanktörvényben, mire terjedjen ki az MNB beszámolási kötelezettsége.
Csúcs László az MNB–ellenőrzésének eddig fölmerült lehetőségeit sorra véve megállapította, hogy ezt a számvevőszékre nem bízhatják, mivel az idevágó törvény kétharmados, az ad hoc bizottság kiküldésének pedig (amit pedig eddig az FKGP javasolt – a szerk.) azért nincs értelme, mert a parlament szakbizottságai már eddig is foglalkozhattak a jegybankkal. E két megoldás aláásná a jegybank hitelét – összegzett Csúcs. A realitások talaján állva a meglévő intézményeket, így mindenekelőtt a jegybanki felügyelőbizottságot kell megerősíteni – érvelt. Például úgy, hogy az fb egy második auditort bíz meg, amely szintén vizsgálhatná az MNB könyveit. Ez utóbbi lehetőséget Járai is megemlítette.
Az ellenőrzés kérdését többek között az MNB bécsi leánybankja, a Central Wechsel und Creditbank veszteségei vetették fel. A bank kétes kinnlevőségei után mintegy 290 millió dollárnyi céltartalékot képeztek 1998 végéig (azaz 1997–98–ban) – számolt be Surányi. Ezzel szemben az MNB másik három banki érdekeltségének értékesítéséből 220 millió dollár nyereség származott. Már 1995–től sor került a CW teljes vezetésének leváltására és feljelentésekre. A mostani fb–vel és a pénzügyminiszterrel is szorosan együttműködnek a felelősség megállapításában, a további, esetleg büntetőjogi felelősségek megállapításában, s erről még tájékoztatást adnak – ígérte az MNB elnöke.
Járai kifejtette: a monetáris politikában egyetértés van a kormány és az MNB között. Idén 9–10, 2000–ben 6,5–7, 2001–ben 5 százalék alatti inflációval számolnak, utóbbi már módot ad a csúszóleértékelés megszüntetésére. A 5 százalékos növekedéssel párosuló inflációmérséklődés „kisebb gazdasági csoda” – mondta a pénzügyminiszter. A kamatszint szerinte még mindig magas, de csak az infláció mérséklődésével párhuzamosan csökkenthető. A mai, viszonylag szűk (plusz–mínusz 2,5 százalékos) árfolyamsáv eddig bevált, de az év végén, jövő év elején gondolkozni lehet a sávszélesítésen – jelentette ki. A CW bank ügyét szerinte is ki kell vizsgálni. A Magyar Hírlap kérdésére az EU ajánlásainak megfelelő, tervezett jegybanktörvény–módosításról Járai elmondta: törölnék azt a passzust, hogy az MNB a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. Teljesen megszüntetnék azt az – évek óta ki nem használt – lehetőséget, hogy a jegybank közvetlen likviditási hitelt nyújthat a költségvetésnek, a tervezett bevételek két százaléka erejéig. Azt is el szeretnék érni, hogy a jegybanktanács tagjai függetlenítettek, azaz más gazdasági érdekeltségektől mentesek legyenek – tudtuk meg.