Az osztalék miatt nőtt januárban a társasági adó befizetése • Meghökkentő tőkejövedelem–kivonások • 1999.02.11
A független kutatók eltérően vélekednek a fizetési mérleg tavalyi, minden várakozást felülmúló hiányáról. Mint arról beszámoltunk, az MNB előzetes adatai szerint decemberben 660 millió deficit keletkezett, s ezzel az 1998. évi hiány megközelítette a 2,3 milliárd dollárt. Meghökkentő jelenség a külföldiek megugró osztalékjövedelem–kivonása.
MH–összeállítás
Oblath Gábor, a Kopint Datorg Rt. kutatási igazgatója úgy véli: nem szabad pánikba esni a vártnál magasabb hiány miatt. A folyó fizetési mérleg egyenlege 1997–hez képest 1,2 milliárd dollárral romlott ugyan, de ezen belül a kereskedelmi mérleg hiánya csak 300 millióval nőtt.
A profitkivonás Oblath szerint nem túlzott a mostanra mintegy 18 milliárd dollárra – azaz a GDP 38 százalékára – duzzadt működőtőke–állományhoz képest. Amiatt aggasztó igazán, hogy 1997–hez képest kétszeresére nőtt a tőkekivonás. (Az Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint ez tavaly 962 millió dollárra rúgott, vagyis 500 millióval haladta meg az 1997. évi kiáramlást.) Az is kedvezőtlen, hogy a kamatokkal együtt számított tőkejövedelem–kiáramlás megközelítette az 1,9 milliárd dollárt, ami a 1,5 milliárdos nettó tőkebeáramláshoz képest is nagy. A kutató ezt részben az augusztusban kirobbant oroszországi krízissel magyarázza.
Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója, volt pénzügyminisztériumi államtitkár úgy látja: itt az ideje, hogy a kormányzat felülvizsgálja a célrendszerét, mert annak egyes elemei már egészen mások, mint a költségvetés készítésekor voltak. Szerinte zárolni kellene a költségvetési tartalékot. Akar László szerint csak mérsékelt sikerrel járhat, hogy a kormányzat az exportot igyekszik fokozni. Mindemellett a deficit Akar szerint sem elsősorban a kereskedelmi mérleg hiánya miatt lett ilyen magas.
A GKI 2,5 milliárd dolláros folyó fizetésimérleg–hiányt jelzett előre az idei évre, ezt várhatóan mintegy 300 millió dollárral felfelé kell majd módosítani, de ez még további vizsgálataiktól is függ.
A minden várakozást felülmúló deficit kedvezőtlen a gazdasági növekedés szempontjából – jelentette ki Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. Másrészt a nettó adósságállományt érinti rendkívül érzékenyen, hiszen a nettó tőkebefektetés csak mintegy kétharmadát fedezi a deficitnek. 1998–nak markáns jellemzője volt szerinte, hogy nemcsak a jövedelmeket, hanem a tőkét is kivonták a külföldiek, és ez részben a második félévben leállt privatizációval magyarázható. Feltűnő szerinte a szolgáltatások egyenlegének tavalyi romlása is.
Mint Petschnig hangsúlyozta: a kormányzatnak mielőbb meg kell kezdenie az ez évre szóló gazdasági program kiigazítását. Megítélése szerint elhamarkodott volt a leértékelés 0,6 százalékra csökkentése.
A Magyar Hírlap kérdéseire válaszoló, hazánkban működő multinacionális cégek nem vontak ki tőkét Magyarországról tavaly, legalábbis beruházásaikhoz képest nem jelentős ez az összeg. A Matáv például 1995–ben 85,7, 1996–ban 87,5 milliárd forintot ruházott be Magyarországon, 1997–ben pedig 94,8 milliárd forintot fordított korszerűsítésre és fejlesztésre. A Matáv a privatizációt követően 1998–ban fizetett első ízben osztalékot (az 1997–es nyereség után). A tavaly áprilisi közgyűlés döntése nyomán egy darab 100 forint értékű részvény után 7 forint osztalék járt, ami az 1997–es profithoz (36 milliárd forint) viszonyítva 20 százalékos kifizetést jelentett.
A magyar alumíniumipar legjelentősebb reprezentánsánál, a székesfehérvári Alcoa–Köfém Kft.–nél a befektető hosszú távú stratégiai céljaival magyarázta Furulyás Ferenc PR–igazgató, hogy az amerikai tulajdonos profitot még nem vitt ki Magyarországról. Az Alcoa 1998–ig összesen 200–220 millió dollárt fektetett be nálunk. A nagy fejlesztési költségek miatt a székesfehérvári cég csak az utóbbi két évben volt nyereséges, de ezt sem repatriálta az anyavállalat a tengerentúlra.
A Győrben működő Audi Hungária Motor Kft. öt éve tevékenykedik Magyarországon, s eddig összesen 800 millió márkát ruházott be nálunk. A továbbiakban is jelentős összeget kívánnak invesztálni, s ezt nyereségük visszaforgatásával teszik – mondta Lőre Péter, a cég szóvivője.
Az MNB közlése szerint az 1998–ban kivont osztalék jelentős része néhány nagy tőkebefektetéssel rendelkező vállalkozás 1997. évi nyereségéhez kapcsolódik. A részvénypiaci cégek által közölt információk alapján töredékes képet kaptunk erről. Mindenesetre a Bank és Tőzsde 1998–as kiadványából kivehetően a Mol 7,8, a Richter 4,9, a Borsodchem 1,2 milliárd forint osztalékot fizetett az 1997–es nyereség után, s ebből, a külföldiek tőkerészesedését alapul véve, a Molnál 4, a Richternél 3,3, a Borsodchemnél 0,5 milliárd forint körüli tőkejövedelem–kivonás adódhatna; szintén félmilliárdos nagyságrendre következtethetünk az Egis és a Prímagáz esetében. Az áramszolgáltatók közül a Dédász 1,2, az ÉDÁSZ 3,6, a Tigáz 0,7 milliárd forint osztalékot fizetett, s ebből – megint a részesedési arányt alapul véve – 3,2 milliárd illethette a külföldi tulajdonosokat.
Feltűnő ugyanakkor, hogy 1998 decemberében meghaladta az osztalékfizetés a 330 millió dollárt. Ez már valószínűleg az 1998–as osztalékfizetési előlegekkel magyarázható. A Pénzügyminisztériumban a december utáni osztalékadó megugrását valószínűsítik annak alapján, hogy a januári társasági adóbefizetés 18,9 milliárd forint lett, szemben a várt 14,5 milliárddal.
• E. J. – G. T. I. – Sz. I. M.