Nyílik az export–import olló • Az Orbán–kormány ragaszkodott elődje előrejelzéseihez – Kivitelfokozás a Chikán–csomag súlypontjában • 1999.02.03
Bár 1998 őszén már ismert volt a nemzetközi pénzügyi válság és a lassuló növekedés veszélye, a pénzügyi tárca ugyanazokkal az előrejelzésekkel terjesztette be az idei költségvetést, mint amelyekben már az előző kormány is gondolkodott. Nem számoltak a szétnyíló „export–import ollóval”, azaz a behozatal és a kivitel növekvő ütemkülönbségével. Az ipari tárca most vág neki, hogy kidolgozza az olló összébb zárását megcélzó intézkedéscsomagot.
MH–összeállítás
Magyarország jelenlegi helyzetében fel sem merülhet vámpótlék vagy exportszubvenció bevezetésének lehetősége – hangsúlyozta Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. Az export fokozása lesz a súlypontja annak az – a fizetési mérleg hiányát mérsékelni hivatott – intézkedéscsomagnak, amelyet minisztere, Chikán Attila hétfőn ígért. Chikán szerint a fizetési mérleg tavalyi, kétmilliárd dollárnál valamivel nagyobb hiánya még elfogadható, de hárommilliárd az idén már sok lenne.
Balás Péter elmondta: számításaik szerint az 1998–as külkereskedelmi hiány 2,5–3 milliárd dollár körül várható, 23 milliárd dolláros export és 25,5–26 milliárd dolláros import különbségeként.
A már ismert, 1998. első tizenegy havi külkereskedelmi adatok szerint novemberig a hiány elérte a 2,5 milliárd dollárt, vagyis a mérleg 0,7 milliárd dollárral rosszabb, mint 1997 hasonló időszakában. A január–novemberi folyó fizetési mérleg hiány 1,6 milliárd dollár, egymilliárddal nagyobb a tavalyelőtti hasonló időszakénál. Ráadásul decemberben nem sok jó várható, hiszen 1997 utolsó hónapjában megközelítette a 0,4 milliárdot, egy évvel korábban pedig a félmilliárd dollárt is elérte a deficit.
December végéig, amíg el nem fogadták a költségvetést, nemigen beszéltek a makrogazdasági helyzetet fenyegető veszélyekről. Mint emlékezetes, az orosz válság kiéleződése után, szeptember közepén a gazdasági tárca vezetője úgy nyilatkozott, a borúsabb világgazdasági kilátások miatt két változatban – 5, illetve 3–4 százalékos növekedés figyelembevételével – készítik az idei büdzsét. A kormányfő azonban néhány nappal később, külföldi látogatása végeztével leszögezte: 1999–re 5 százalékos növekedést vár.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Azóta a kormány nem változtatott az idei makrogazdasági előrejelzéseken. Igaz, a költségvetés egy borúlátóbb eshetőségre is készülve, rendkívüli tartalékként félreteszi a támogatások 1,9 százalékát (a tb–alapokkal együtt összesen 40 milliárd forintot). Sőt a büdzséhez mellékelt pénzügyminisztériumi előrejelzések tanúsága szerint azt is átlátták, hogy 1998–ban már szétnyílik az export–import olló, s ennek megfelelően módosították is az előző kormány jóslatait (lásd táblázatunkat). Az idei évi előrejelzéseket azonban teljesen érintetlenül hagyták.
Így például továbbra is 2–3 százalékos fogyasztásbővüléssel számoltak – holott azóta már hivatalosan is 3–4 százalékos reálbér–emelkedésről beszélnek –, azaz a hazai kereslet oldaláról is kiegyensúlyozottnak állították be a külpiaci helyzetet. Olyan előrejelzésekkel készítették a költségvetést, amely szerint nem lesz jelentős ütemkülönbség az import és az export növekedése között.
Most viszont Balás Péter bejelentette: a tárca szakértői az utóbbi néhány hónapban egyre szélesebbre nyíló export–import olló szűkítésén dolgoznak. A helyettes államtitkár elmondta: nemcsak külgazdasági eszközökkel, hanem többek között a regionális beruházási feltételek fokozásával kívánják bővíteni az exportkapacitást. Mint arról beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bankban a kereslet növekedésének visszafogásán gondolkodnak, hogy megakadályozzák a külgazdasági egyensúly romlását (MH, február 2., 9. oldal). Az MNB monetáris politikai irányelvei 2 milliárd dollár fizetésimérleg–hiányt engedélyeznek az idei évre, és állításuk szerint e deficitet fedezi a tőkebeáramlás.
A GKI Gazdaságkutató Rt. és a Kopint–Datorg Rt. 2,5 milliárd, a Reuters által megkérdezett 12 értékpapírpiaci elemző 2,2–2,8 milliárd dollár közötti fizetésimérleg– hiányt jelez előre 1999–re. Négyen is 2,8–at jósolnak; közülük Török Attila, a Postabank Értékpapír Rt. elemzője kérdésünkre az orosz piac kiesésével, a szerinte idén 6 százalékkal gyarapodó kiskereskedelmi forgalommal (következésképp bővülő importtal), a lassuló nyugat–európai – ezen belül német – növekedéssel, valamint a működőtőke utáni profit kivitelének további bővülésével magyarázta, hogy a deficit nagyobb lesz a tavalyinál. Az elemző az idei évre négy százalékos növekedést lát reálisnak: már kevésbé hajtja előre a növekedést az export, s ez szerinte egyrészt némi lassulást, másrészt egyensúly romlást eredményez.
A szórványos adatokból egyelőre nem tudni, hogy a növekvő külkereskedelmi hiány a gyarapodó fogyasztással magyarázható–e, vagy talán újabb beruházásokat készít elő. A független kutatóintézetek tíz százalék alá csökkenő idei beruházási növekedésről szóló jóslatai a fogyasztásbővülést valószínűsítik. A GM tizenegy havi statisztikája szerint az élelmiszereknél, a nyersanyagoknál, a feldolgozott termékeknél romlott, az energiahordozók, valamint a gépek, berendezések esetében javult a külkereskedelmi mérleg. Utóbbi csoportba tartoznak azonban a közúti járművek is, ahol az import 56,6 százalékkal nőtt, és csak emiatt több mint 350 millió dollárnyi behozatali többlet keletkezett január– novemberben.
• Eörsi János – G. Tóth Ilda