Visszafoghatják a kereslet növekedését • 1999.02.02
Restrikció, azaz keresletcsökkentés nem képzelhető el, de esetleg elkerülhetetlenné válhat, hogy visszafogják a kereslet növekedését, megakadályozva a külső egyensúly romlását. Ez esetben nem csak a monetáris politikát, hanem a gazdaságpolitika egészét át kell gondolni – fejtette ki Kovács Álmos, az MNB alelnöke a parlament gazdasági bizottsága előtt.
Az infláció ez év decemberére 9 százalék alá kerül, s az év átlagában sem éri el a tíz százalékot – ismertette Kovács Álmos a jegybank kedvezőbbre módosított előrejelzéseit a monetáris politikai irányelvek bizottsági vitáján. Szerinte ehhez, továbbá a teljesítményeknek megfelelő 3–4 százalékos reálbér–növekedéshez kell igazítani az idei nominális béremeléseket.
Ellentétben a várakozásoknál jobb áralakulással, a fizetési mérleg feltűnő mértékben romlott tavaly a második félévben – hallhattuk. Kovács Álmos reménykedik abban, hogy dinamikusan nő az export, de ennek hiányában vissza kell fogni a kereslet növekedését. Ehhez pedig a monetáris politikai lépések önmagukban nem elegendők – fejtette ki.
Náray László, a pénzügyi tárca főosztályvezetője azonban úgy vélte, a költségvetési támogatások 1,9 százalékára rúgó rendkívüli tartalék elégséges mozgásteret ad egy rosszabb forgatókönyv esetére. Az MNB devizatartaléka jelenleg 8,5 milliárd dollár körüli szinten áll, a lakossági (kereskedelmi bankoknál elhelyezett) devizabetétek mintegy 2 milliárd dollárt tesznek ki – közölte kérdésre Kovács Álmos. Elképzeléseik szerint a rövid távra befektetett külföldi pénzekkel a jegybanki tartalékokat növelik. A privatizációs bevételeket továbbra is az adósság csökkentésére fordítják – szögezte le –, ha ugyanis elköltenék, olyan többletkereslet keletkezne, amelyet az MNB–nek ki kellene szívnia a gazdaságból.
A hazai kamatszintnek meg kell haladnia a külföldi kamat és a leértékelés együttes mértékét. Ez azonban csak alsó határ, hiszen a megtakarításokat csak pozitív (azaz az infláció mértékét meghaladó) reálkamat ösztönzi. Ha viszont a kamatszint túlságosan magas, a vállalatok inkább külföldről vesznek föl hitelt – magyarázta az MNB alelnöke.
Először vitatja meg plenáris ülésén a T. Ház a jegybank beszámolóját. Erre a jövő héten, az 1997. év kapcsán kerül sor.