Mérséklődött az adósságszolgálat • 1999.01.20
A költségvetés tavalyi, 644 milliárd forintnyi nettó kamatkiadásai csaknem hajszálra megközelítik az 1997–es csúcsot, viszont a hazai össztermékhez (GDP) képest ez már csökkenő terhet jelent – számítható ki a pénzügyi tárca adataiból. Az orosz válság alatt elapadt a központi számlából a pénz, de az év utolsó hónapjában megint sikerült a kincstárnak túlfinanszíroznia önmagát állampapír–piaci kibocsátásaival. Némileg nőtt a forintadósság aránya a deviza rovására – és nem csak a Postabanknak és az ÁPV Rt.–nek év végén juttatott kötvények miatt.
A pénzügyi tárca adatai szerint a bruttó államadósság 1998 végén elérte a 6168,9 milliárd forintot, vagyis csaknem 800 milliárddal nőtt a tavalyi év folyamán. Az adósság GDP–hez viszonyított aránya azonban az egy évvel korábbi 62,9–ről 60,3 százalékra mérséklődött – azaz felülről súrolja az uniós csatlakozás feltételeként megszabott hatvan százalékot.
A forintban fennálló adósság aránya némileg nőtt az összes bruttó tartozáson belül: az év végén 60,6 százalék volt, szemben az 1997. decemberi 58,7 százalékkal. A forintadósságok összege 18,6 százalékkal nőtt a tavalyi évben, ezen belül 38,6 százalékkal gyarapodott a piaci értékesítésű államkötvények és 48,2 százalékkal a lakossági állampapírok (kamatozó kincstárjegyek) állománya. Az új kibocsátások kötvényekből 385,6, lakossági papírokból pedig 116 milliárddal haladták meg a törlesztéseket. Ezzel szemben a diszkontkincstárjegyek még mindig a leggyorsabban forgó állampapírnak bizonyultak, de a kibocsátás jószerével csak a bevont papírok megújítását szolgálta.
A zárt kibocsátású kötvények mennyisége csak átlagos mértékben, 16,5 százalékkal nőtt. A Postabanknak év végén átadott 132 milliárd forintnyi kötvényből csak 79 milliárd számít zárt kibocsátásúnak, a többi ugyanis a kincstárnál tartalékolt piaci papír volt. A „zártkörű” fajtához tartozik továbbá az ÁPV Rt.–nek, az önkormányzatok gázközművagyon–követeléseinek fedezetére a múlt év végén kibocsátott, szintén tízéves lejáratú, 50 milliárd forintnyi pakett.
Végül is a nettó forintpiaci kibocsátás – azaz az MNB–tranzakciók és a nagy év végi bankkonszolidációk nélküli állampapír–növekmény – elérte a 493,2 milliárd forintot. A költségvetés hiánya ugyanakkor 410,2 milliárd forintnyi finanszírozási igényt támasztott a kincstárral szemben (a bankkonszolidációk és az ÁPV Rt. tartalékjuttatása nélkül), így a túlfinanszírozás az év során 83 milliárd forint.
Áprilistól júliusig a deficitet meghaladó mennyiségű papírt bocsátottak ki, de a túlfinanszírozás októberig gyakorlatilag elapadt, augusztusban a büdzsé és a tb–alapok megugró hiánya, ősszel pedig a tőkepiaci válság miatt. Novemberben újra meglódulhatott az állampapír–eladás, de ezt újból elvitte a magas államháztartási deficit. Decemberben azonban 111 milliárd forintnyi nettó, azaz a bevont papírok pótlásán felüli állampapír–kibocsátásra került sor, ezen belül jelentős volt a rövid lejáratú papírok (diszkontkincstárjegyek) kibocsátása – írja a költségvetés finanszírozásáról a PM. Hozzátehetjük: a nagy év végi konszolidációkkal együtt a túlfinanszírozás csak 30 milliárd lehetett, hiszen az említett 83 milliárdos felesleges kibocsátásból 53 milliárdnyi piaci kötvényt átadtak a Postabanknak.
A devizaadósságok főként az MNB által a költségvetésnek nyújtott devizahitelek 239,3 milliárdos átértékelődése miatt gyarapodtak; ez az „árfolyamveszteség” 12,7 százalékkal növelte tavaly az MNB hitelállományát. A külföldi hitelekből 1998 márciusában 78,5, júniusban 28,4 milliárd forint világbanki előtörlesztés történt.
Mindezek után az adósságok után a költségvetés 755,1 milliárd forint kamatot fizetett, többet a törvényben előirányzottnál, de kevesebbet az ősszel felülvizsgált várakozásoknál (MH, 1998. november 11.) és különösen az 1997–ben fizetett 810,8 milliárd forint bruttó kamatnál. Ha a bruttó értékből levonjuk a költségvetés által (elsősorban az MNB–től) szedett kamatokat és az MNB nyereségbefizetését, 644,4 milliárd forint nettó kamatkiadás adódik, ami csaknem hajszálra megközelíti az 1997–ben teljesített, 648,3 milliárd forintnyi nettó kiadást. A GDP–hez képest azonban határozottan enyhültek a nettó kamatterhek: szemben az 1995. évi 8,3 vagy az 1997–es 7,6 százalékkal, tavaly már „csak” 6,3 százaléknyit nyomtak. Azaz már csak alig haladják meg az egészségbiztosítási kiadások mértékét.