Az Agrobank volt vezérigazgatója szerint megmosolyogtató az ítélet • Két év börtönbüntetésre ítélték Kunos Pétert • 1998.05.02

A Legfelsõbb Bíróság csütörtökön két év börtönre, továbbá másfél millió forint pénzbüntetésre és négy év közügyektõl való eltiltásra ítélte Kunos Péter elsõrendû vádlottat, az idõközben megszûnt Agrobank Rt. volt vezérigazgatóját. Kovács Mihály másodrendû vádlottat a bank egykori elnökét, háromévi próbaidõre felfüggesztett egy év hat hónap szabadságvesztésre, továbbá kétmillió forint pénzbüntetésre ítélte.

A Legfelsõbb Bíróság jogerõs ítéletével megváltoztatta a Fõvárosi Bíróság tavaly júniusban hozott felmentõ ítéletét, és 11 rendbeli gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bûnszövetségben, üzletszerûen elkövetett vesztegetés bûntettében állapította meg Kunos Péter mint tettes, és Kovács Mihály mint bûnsegéd bûnösségét. A büntetések kiszabásakor súlyosító körülményként vették figyelembe a bûncselekmények halmazati jellegét. Ugyanakkor enyhítõ körülményként vette számításba a bíróság a vádlottak személyének társadalomra való veszélyességének átlagosnál csekélyebb voltát, valamint Kovács Mihály idõs korát és megrendült egészségi állapotát.
A Legfelsõbb Bíróság megállapította: téves volt a Fõvárosi Bíróság jogi értékelése, miszerint az elkövetett cselekmények nem veszélyesek a társadalomra. A tényállásra ugyanis tökéletesen ráillik a Btk.–ban büntetni rendelt gazdasági vesztegetés bûntette. A bankigazgató és az elnök munkakörével összefüggésben kért elõnyt. A jogerõs ítélet indoklása szerint tették mindezt elõzetes megállapodás alapján, tehát bûnszövetségben és rendszeres haszonszerzésre törekedve, azaz üzletszerûen. A valóság leplezése érdekében rögzítették külön a biztosítékul szolgáló háttérszerzõdéseket. A polgári törvénykönyv szerint pedig a törvény kijátszásával kötött szerzõdés tiltott szerzõdés – szól az indoklás. Ebbõl következik, hogy az elõny kérése jogtalan volt, aki pedig kérte, bûncselekményt követett el.
Mint ismeretes, a vádlottak az E–hitel–kérelmek elbírálásakor feltételként szabták a kérelmezõ cég bizonyos százaléknyi tulajdoni részesedésének átengedését ingyen, illetve jelképes összegért. Ezt a vagyont háttérszerzõdésekben rögzített módon bevitték a többnyire egyszemélyes, Agrobank–érdekeltségû kft.–kbe.
A Legfelsõbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a bankvezetõk kihasználták a hiteligénylõk szorult helyzetét a jogellenes konstrukciók létrehozásakor a mintegy 857 millió forint összegû megszerezni kívánt vagyoni elõny elérése érdekében. (A bankvezetõk álláspontja szerint a vagyonrész kérése – pluszbiztosítékként – a bank és a betétesek érdekeit szolgálta.)
Diós Erzsébet, az ügyben elsõ fokon eljáró bíró nem kívánt nyilatkozni. „Amit el akartam mondani, azt százhúsz oldalon megtettem az általam hozott ítélet indoklásában. Az én feladatom ott véget ért.”
Békesi László, egykor pénzügyminiszter – akit az elsõfokú eljárás során tanúként hallgatott meg a bíróság – annyit közölt: most is úgy gondolja, hogy közgazdaságilag helyes volt az Agrobank E–hitel–konstrukciója, az növelte a hitelkihelyezés biztonságát. Õszintén sajnálja, hogy a bíróság végül azt állapította meg, hogy mindez jogilag törvénytelen – tette hozzá.
Orosz Balázs, az elsõrendû vádlott védõje az ítélethirdetést követõen újságírók elõtt elmondta: a védelem élni kíván az eljárásjog adta lehetõségekkel, és valószínûleg felülvizsgálati kérelmet nyújt be. Hozzátette: az ítélet indokolása sem jogi, sem ténybeli szempontból nem volt számára meggyõzõ.
„Megmosolyogtató az ítélet,” – jelentette ki Kunos Péter az ítélethirdetés után. „Tiszta a lelkiismeretem, hiszen a bank érdekében jártam el.” Magyarországon ma azt lehet büntetni, akit erre kijelöltek – mondta Kunos. „Én voltam a leggyengébb láncszem, engem jelöltek ki.” Kunos lapunknak elmondta: „jogi skandalumnak”, a „magyar bíróság szégyenének” nevezte az ítéletet. Nem készült például a bíróság számára szakértõi vélemény arról, hogy az Agrobank E–hitel–nyújtó tevékenysége sértette volna a pénzintézeti törvényt. Állítólag vesztegetés történt, mert valaki elõnyt kért; de találtak–e üzletembert, aki hátrányt kér? – kérdezett vissza Kunos arra utalva, hogy az E–hitel–ügyletek kölcsönösen elõnyt jelentettek a banknak és a hitelfelvevõknek. Az RTL Klubnak a volt vezérigazgató úgy fogalmazott: az ítélettel „társadalmi várakozást” kívánt a bíróság kielégíteni.
Zamecsnik Péter, Kovács Mihály védõje kérdésünkre úgy fogalmazott: természetesen meglepte a bíróság határozata. Az ítéletet értelemszerûen elfogadja, ám azzal adott esetben lehet egyet nem érteni. Az alapvetõ kérdés – mondta –, hogy vajon lehet–e és kell–e büntetõjogi választ adni egy olyan ügyben, amely más szférát és rendet hivatott szolgálni. Az ítéletnek üzenete is van, amely a szóbeli indoklásból akképp hangzott ki, hogy a közélet tisztaságát – mint védett jogi tárgyat – nem lehet sikeresen szembeállítani a bank, illetve a betétesek biztonságának igényével. – Ez természetesen helytálló megállapítás, de véleményem szerint ennek az ügynek nem ez volt az alapkérdése, miként a pénzügyi rendszer biztonsága sem kérdõjelezhetõ meg büntetõjogi eszközökkel – véli az ügyvéd. Kovács Mihály érdeklõdésünkre elmondta, nem lepõdött meg a döntésen: már márciusban sejtette, hogy másodfokon nem hagyják helyben az elsõfokú ítéletet. Ekkor közölte vele ügyvédje: úgy készüljön, hogy a tervezett június helyett már áprilisban tárgyalják ügyüket. (t. i. Kovács angliai gyógykezeltetését eredetileg május végéig engedélyezte a bíróság.) Számomra mindig az volt a fontos, fogalmazott, hogy a lelkiismeretem tiszta. Még gondolatban sem követtünk el bûncselekményt. A korábban felmerült kártérítéssel kapcsolatban Kovács elmondta: nem akarta perelni az államot, ha most felmentették volna õket, megelégedett volna azzal, ha valaki azt mondja: elnézést, tévedtünk.
• D. E. – E. J.