Látványosan lassul az áremelkedés • Közel a tízszázalékos inflációs küszöb • 1999.01.13
Decemberben 10,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a tavalyi év utolsó hónapjához képest – jelentette a KSH. Ez látványosan lassuló inflációt jelent, hiszen 1997 végén még 18,4, tavaly júniusban 14,2, s még novemberben is 11,2 százaléknyi, az előző év azonos havához viszonyított drágulást mértek. Elemzők egybehangzóan állítják: már most, januárban egy számjegyű inflációra számíthatunk.
MH–összefoglaló
Decemberben 0,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a novemberiekhez és 10,3 százalékkal az előző év utolsó hónapjához képest – közölte a KSH. Az 1998. év átlagában a drágulás 14,3 százalék, szemben az egy évvel korábbi 18,2 százalékkal.
Decemberre az infláció mértéke 8,1 százalékpontnyit csökkent, s a tízszázalékos küszöb közelébe került. A mérséklődés gyorsasága meglepte a pénzpiaci elemzőket, hisz túlnyomó többségük még e héten is negyed százalékponttal túlbecsülte a decemberi éves drágulást a Reuters felmérése szerint. Most viszont mindenki egybehangzóan úgy látja, hogy ebben a hónapban már egy számjegyű lesz a tavalyi első hónaphoz viszonyított drágulás (ehhez az óév végéhez viszonyított inflációnak 2,7 százalék alá kell kerülnie, amire megvan minden esély).
Az infláció majd tíz éven át, 1989. február és 1998. május között megszakítás nélkül meghaladta a 15 százalékot; sőt némely nehezebb időszakokban – 1990. augusztus–1991. december között, valamint 1995. május–júliusban – 30 százaléknál is nagyobb mértékben emelkedtek a fogyasztói árak.
A fogyasztói kosárban nagy súllyal szereplő élelmiszerek kismértékű áremelkedésével – többek közt a hús világpiaci árának mérséklődésével, az orosz válság miatt idehaza keletkezett árufelesleggel – magyarázza Török Attila, a Postabank Értékpapír Rt. elemzője, hogy a vártnál nagyobb mértékben mérséklődött tavaly az infláció. Az élelmiszerek nyomnak a legtöbbet az árindex számítási alapjául szolgáló fogyasztói kosárban, s decemberben mindössze 6 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. Nem nőtt jelentősen a tartós fogyasztási cikkek ára (1997 végéhez képest 7,9 százalékkal), ami Török véleménye szerint azt mutatja, hogy a növekvő reáljövedelmeknek, lakossági keresletnek egyelőre nincs árfelhajtó hatása.
Fékezi az inflációt a kőolaj mérséklődő világpiaci ára; Surányi György jegybankelnök viszont a napokban az infláció tavalyi mérséklődéséből mindössze 1,5–2 százalékot tudott be a külső tényezőknek, a többi szerinte a hazai gazdaságnak – mindenekelőtt az inflációs várakozások mérséklődésének – köszönhető.
Az MNB és a kormány egy számjegyűre módosította az idei inflációs prognózist, az idei év végi, 1998. decemberhez viszonyított inflációt pedig 8–9 százalékra teszi. Az előbbit reálisnak, utóbbit túl optimistának tartják a Reuters által megkérdezett elemzők.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Kérdésünkre Török Attila és Ludányi Csaba, a CA–IB Értékpapír Rt. elemzője úgy vélte: az 1998 második felének áralakulása túlságosan jó „bázist”, viszonyítási alapot ad 1999 második feléhez, így a drágulás mértéke az idei év közepéig akár 9 százalékig is csökkenhet, utána viszont kismértékű emelkedés következhet.
Januárban már egy számjegyű lesz az infláció – vélik, akárcsak Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke, aki szerint sok szempontból igen gyorsan jött a váratlan inflációmérséklődés, magasak maradtak a reálkamatok, és a korábbi hivatalos prognózishoz igazították a béremelkedéseket és egyes inflációkövető áremelkedéseket (például a telefontarifáknál). Vértes a világpiacon a dekonjunktúra következményének tartja az árcsökkenést; ha viszont ez nem fordul át áremelkedéssé, tovább fékeződhet az infláció, és teljesülhet a kormányzat év végére vonatkozó előrejelzése.
Veszélyt jelenthet azonban szerinte, hogy esetleg nem várt hiány keletkezik a fizetési mérlegben vagy az államháztartásban. Török Attila is úgy látja, a folyó fizetésimérleg–hiány idén meghaladhatja a 2,5 milliárd dollárt, de megközelítheti akár a 3 milliárdot is, ha a reálbérek 4 százaléknál nagyobb mértékben gyarapodnak.
A tények most végre kedvező irányban cáfolnak rá az inflációs előrejelzésekre, s ez tovább hűtheti az inflációs várakozásokat – vélekedett kérdésünkre Oblath Gábor, a Kopint–Datorg kutatási igazgatója. Szerinte a világpiacon éppen azzal a dekonjunktúrával kell a magyar gazdaságnak megküzdenie, amely másfelől lefelé nyomja az árakat s vele a magyarországi inflációt is.