Deutsch és Csúcs sem támogatta, hogy a számvevők ellenőrizzék a jegybankot • Vegyesen szavaztak a kormánytagok a képviselők fizetésemeléséről • 1998.12.24
Három fideszes és két kisgazda képviselő – köztük Deutsch Tamás és Csúcs László – nemmel szavazott kedden, amikor az MNB számvevőszéki ellenőrzése került terítékre. Az ellenzék persze ettől függetlenül is meg tudta volna akadályozni, hogy az ÁSZ évenként ellenőrizze a jegybankot. A nyugdíjemelésről tartott név szerinti szavazásnál inkább a le nem adott voksok érdemelnek figyelmet: így például Tölgyessy Péteré (Fidesz) és Tardos Mártoné (SZDSZ).
A költségvetés részletszavazásán a T. Ház váratlanul megszavazta a képviselői fizetések emelését. (Az alapfizetés az idei 114 ezerről jövőre 130 ezer forintra nő.) Technikailag ez annak az 1997 végén, 1999. január 1–jei hatállyal megalkotott szabálynak a visszaállításával történt, amely szerint a képviselői alapfizetést – a vezetői pótlék nélküli miniszteri illetmény 50 százaléka helyett – a köztisztviselői illetményalap ötszörösében állapítják meg. E szabályt a kormány törölte volna az 1999–es költségvetési előterjesztésben. Mivel a köztisztviselői illetményalap jövőre is 26 ezer forint marad, a képviselői fizetések csakis más szabály bevezetésével emelkedhetnek.
A T. Ház fölényes többséggel, 254 igen, 21 nem szavazattal, 54 tartózkodás mellett szavazta meg a fizetésemelést. A legtöbb ellenszavazat a Fidesz táborában született (szám szerint 15), de közülük öt kormánytag vagy leendő kormánytag (Kövér László, Pokorni Zoltán, Várhegyi Attila, Fónagy János, Deutsch Tamás) akaratából; annál is érdekesebb, hogy két további államtitkár (Őry Csaba és Selmeczi Gabriella) ellenszegült a kormány állásfoglalásának és megszavazta a fizetésemelést. A kisgazdák soraiból a két kormánytag, Boros Imre és Szabó János szintén nemmel szavazott, a MIÉP–esek tartózkodtak, az MSZP–sek közül hárman nemmel szavaztak, 12–en tartózkodtak.
A nyugdíjemelés kérdésében név szerinti szavazást tartottak az ellenzék kívánságára (mint ismert, itt a korábbi törvény szerint mintegy 19 százalékos és a kormány által javasolt 11 százalékos, de legfeljebb 3500 forintos emelés feszült egymásnak). A parlament nagy fölénnyel, 195 igen és 123 nem szavazattal, egy tartózkodással a csökkentett ütemű nyugdíjemelést szavazta meg. Név szerinti voksoláskor a képviselők leginkább a nem szavazással fejezhetik ki ellenérzésüket pártjuk álláspontjával szemben. A Magyar Hírlap 11 olyan képviselőt észlelt, aki nem szavazott, holott negyedórával később az MNB ellenőrzése kérdésében részt vett a szavazáson. Köztük van Tölgyesi Péter (Fidesz) és Tardos Márton (SZDSZ) is.
Azzal, hogy a kormány az MNB számvevőszéki ellenőrzését szorgalmazta, voltaképpen az ellenzékre bízta a döntést, hiszen az érintett számvevőszéki törvény kétharmados. Csakugyan elég volt 120 ellenszavazat a 197 igen ellenében, hogy a T. Ház a javaslatot ne fogadja el. A kormánypártok soraiban 5 nem szavazat született (Deutsch Tamás, Rajcsányi Péter Kálmán, Szabó Ferenc, Csúcs László, Turi–Kovács Béla); további 7–en pedig nem nyomták meg a gombot (például Mádi László, a költségvetési bizottság fideszes alelnöke).
Az MSZP táborában viszont Juhász Ferenc és Kósáné Kovács Magda az MNB ellenőrzése mellett foglalt állást, s további 8–an nem nyomták meg a gombot, köztük például Csizmás Gábor és Horn Gyula.