Vértes András szerint túl óvatos volt az MNB • Az EU–közeledés lazítja a költségvetést? • 1998.04.29
Az EU–csatlakozásra hivatkozó gyorsított fejlesztések túlságosan megterhelhetik a büdzsét s vele a gazdaságot – figyelmeztet Antal László, a pénzügyminiszter tanácsadója. Kádár Béla MDF–es gazdaságpolitikus úgy véli, a fejlett világhoz való felzárkózás a GDP mintegy ötödének átcsoportosítását követeli meg. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezetője szerint a Magyar Nemzeti Bank túlságosan sokáig tartotta magasan a kamatokat.
Antal László a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) hétfői vitaestjén kifejtette: a kivitel tavalyi, 25 százalékos növekedése nem ismételhető meg, a következő években 10–12 százalék várható; ez pedig mintegy tíz százalékra korlátozza a piaci indíttatású beruházások várható bővülését, miközben a közelgő EU–csatlakozásra hivatkozó beruházási projektek a túlzott költekezés veszélyével járnak. Mivel a fogyasztás nem serkentheti a növekedést a fizetési mérleg romlásának veszélye nélkül, Antal szerint „csak” 4–5 százalékos növekedés várható a következő években.
Kádár Béla és Mellár Ferenc, a BKE tanára viszont úgy vélte: ha nem pusztán a pénzügyi, hanem a „reálgazdasági” – például kutatás–fejlesztési – lehetőségeket nézzük, elképzelhető a 7 százalékos gazdasági növekedés. Azt viszont ők is elismerték, hogy tartós növekedés csak úgy képzelhető el, hogy a fogyasztás a GDP–nél kisebb ütemben bővül.
A múlt heti hozamesésre vonatkozó kérdésre Vértes András kifejtette: az MNB túl sokáig várt a kamatok magasan tartásával, holott előre látható volt, hogy az infláció két százalékponttal csökken az év első hónapjaiban. Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa, a jegybank felügyelőbizottságának tagja viszont úgy vélte: az óvatos kamatpolitika az infláció fékezését szolgálta, amire más eszköz nem volt, mivel a pénzügyi tárca anélkül eszközölte ki a leértékelési ütem csökkentését kétszer is a múlt év második felében, hogy csökkent volna az infláció.
Várhegyi szerint az utóbbi időben az árfolyamrendszer beszűkítette a kamatpolitikát, ezért egy–két éven belül sávszélesítésre lesz szükség. Vértes viszont úgy vélte, nincs értelme változtatni az árfolyamrendszeren, míg egy számjegyű nem lesz az infláció.