Kompromisszum a privatizációs többletbevételek ügyében • Az ellenzék dönthet az MNB ellenőrzéséről • 1998.12.21
A kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) évente ellenőrizze a jegybank gazdálkodását. Mivel ehhez a képviselők kétharmadának is hozzá kellene járulnia, a labda az MNB függetlensége ügyében az ellenzékhez került – vehető ki azokból a kabinet által támogatott módosítójavaslatokból, amelyek a költségvetés holnapi szavazásán kerülnek terítékre. Az esélyes javaslatokból kiderül az is, hogy létrejött a kompromisszum a pénzügyi tárca és az ÁPV Rt. között az idei privatizációs többletbevételek fölhasználásáról.
MH–információ
Vizsgálja a számvevőszék évente az MNB gazdálkodását – ezt a jövő évi költségvetési törvényhez benyújtott számvevőszéki törvénymódosítást a kormány még most is támogatja a parlamenti frakcióknak hétvégén eljuttatott lista tanúsága szerint. A jegybank elnöke tiltakozott ez ellen, s érvelését – mely szerint a parlamenti pártok már most is ellenőrizhetik a nemzeti bankot annak felügyelőbizottságán, valamint a parlamenti bizottságokon keresztül – három hete a kormány is elfogadta (MH, december 4., 3. oldal). A kormány most mégsem vonta meg támogatását a javaslattól, s így az ellenzékre hárította a döntést, hiszen a számvevőszéki törvény kétharmados.
A kormány által támogatott „feles” módosítások egyértelműen esélyesek a költségvetés keddi részletszavazása előtt (a zárószavazást december 28–án tartják). Így például az, hogy év eleje helyett csak február 15–étől emelik 1000–ről 1500 forintra a földhivatali tulajdoni lap másolata és a másolatjavítás díját. Ezzel biztosítják a kihirdetéstől számított 45 napos határidőt, mivel a díjemelésről nem az illetéktörvény novemberi módosításában intézkedtek, hanem csak most, a büdzsében.
Az idei évben várhatóan többletbevétel – azaz ráfordítási kereteit és költségvetési befizetési kötelezettségeit meghaladó bevétel – keletkezik az ÁPV Rt.–nél, s ezt a vagyonkezelő tartalékainak feltöltésére használta volna föl, míg egy másik lehetséges törvényértelmezés szerint a többletet az államadósság törlesztésére kell fordítani. Az idei várható összes privatizációs bevétel 105–108 milliárd (MH, december 2.), összes kiadása viszont csupán 95,9 milliárd forint (a Postabank–tőkeemelés és az önkormányzatok vagyonkövetelései miatt csökkentett költségvetési befizetési kötelezettséggel és a visszamenőleg 300 millióval megfejelt ÁPV Rt. működési költségekkel együtt).
A vagyonkezelő képviselője egy parlamenti bizottsági ülésen hangoztatta: az előírások nem egyértelműek a privatizációs többletbevétel fölhasználásáról. Szorgalmazta, fejeljék meg a jövő évi privatizációs tartalékot 11 milliárddal. Ezt a PM nem támogatta.
Kompromisszum született a kormány módosítócsomagjában, annak is Postabankkal kapcsolatos év végi intézkedéseiről: az ÁPV Rt. idei pénzkereteit növelik, de csak 6 milliárd forinttal. Így az ÁPV Rt. privatizációs tartalékának kerete 55 milliárd forintra duzzad, s e pénzről lesz idő intézkedni, a postabankos passzus ugyanis ez év december 27–én lép hatályba, és 1999. január végéig alkalmazható.
A multik csak egy részét mentesítik a helyi iparűzési adó fizetése alól – derül ki egy esélyes módosítóindítványból. A mentesített kört a kizárólag külföldi tevékenységet végző (3 százalék társasági adót fizető) cégek alkotják.
• Folytatás a 9. oldalon
•Folytatás az 1. oldalról
A kormány most engedni látszik abban az ÁSZ által is fölvetett kérdésben, vajon szabad–e az I–VIII. fejezetekkel szemben (Országgyűlés, köztársasági elnök, Alkotmánybíróság, ombudsmanok, számvevőszék, bíróságok, ügyészségek) ugyanazokat a takarékossági intézkedéseket bevetni, mint a minisztériumokkal szemben. A támogatások egységesen 1,9 százaléknyi zárolásában továbbra is hajthatatlan a kormány, de nem ragaszkodik az I–VIII. fejezetek 3 százalékos létszámleépítéséhez.
Egy másik esélyes módosító szerint az önkormányzatoknál az 1,9 százalékos tartalékot kizárólag a személyi jövedelemadó helyben maradó része terhére zárolják. Idén is, jövőre is a két évvel korábbi szja 40 százaléka jut az önkormányzatoknak, de ezen belül az idei 20–ról 15 százalékra csökkentik azt a részt, amelyet a képződés helye szerint osztanak el. A zárolási szabály nyilvánvalóan további kiegyenlítődést okoz az önkormányzatok támogatásában.
Összesen 176,6 millió forint gyűlt össze az szja „második”, egyébiránt egyházaknak juttatható 1 százalékából, melyet az adózók a rászoruló családok, gyerekek támogatására szántak. Az összeget helyi önkormányzati intézményeknek juttatják, mégpedig – mint erről most egy módosítás rendelkezne – „egyszeri és kivételes” fejlesztési célra, a parlament kijelölt bizottságainak döntései alapján. Jövőre az egyházakkal szemben alternatívaként a millenniumi programokat választhatják az adózók. Az esélyes módosítók között mutatóban egy ellenzéki indítvány is szerepel: a Külügyminisztérium fejezetben a volt államtitkár, Szent–Iványi István (SZDSZ) csoportosítana át 1,5 millió forintot a NATO kommunikációs keretből a Magyar Atlanti Tanácshoz. Minden más esetben kormánypárti vagy legfeljebb bizottsági javaslatot támogat a kabinet, legyen szó akár helyesírási hibáról. Az egyik bizottságban például fennakadt a szűrőn, hogy egy figyelmes MSZP–s honatya „megszűnt”–re javította volna ki a törvényszövegbe hibásan gépelt „magszűnt” szót. A javítás végül csakis Mádi László (Fidesz) neve alatt mehet át akadálytalanul.