GKI Gazdaságkutató: 150 milliárddal nagyobb a büdzsé hiánya • Jövőre egy számjegyű infláció • 1998.12.18
A bevételeket 100 milliárd forinttal túl–, a kiadásokat 50 milliárddal alultervezték a jövő évi büdzsében – állítja a GKI Gazdaságkutató Rt. Ugyanakkor úgy látják: az infláció már februárban egy számjegyű lesz, és 1999 végére 8,5–9 százalékra mérséklődik. Felméréseik szerint tovább romlottak a gazdasági szereplők várakozásai.
Szeptember óta minden várakozást felülmúl az infláció mérséklődése – fejtette ki a GKI tájékoztatóján Vértes András elnök. Így ez év decemberében már 11 százalék alatt, januárban 10 százalék körüli, február–márciusban pedig 10 százalék alá kerül az éves drágulás mértéke.
Évi átlagban 9–10 százalék lehet a GKI szerint a jövő évi fogyasztói áremelkedés. Mindennek feltétele azonban, hogy alacsonyak maradjanak a világpiaci élelmiszer– és energiaárak, és ne következzen be változás az árfolyam–politikában. Most már úgy látják, az ésszerű béremelkedés feltételei adottak, s korábbi prognózisuknál alacsonyabbra, 15 százalék körülire teszik a bérek és a nyugdíjak emelkedését.
Akar László, a GKI vezérigazgatója, volt pénzügyi államtitkár szerint a költségvetésben 150 milliárddal nagyobb deficit várható a hivatalosan meghirdetett hiánynál (a kormány szerint a teljes államháztartás hiánya 458 milliárd forint lesz jövőre). Ez 50–80 milliárd forintnyi korrekciót tesz majd szükségessé a költségvetésben, ami látványos intézkedéscsomag nélkül is végrehajtható – véli.
Akar úgy látja, a bevételi oldal 100 milliárddal túl van tervezve, mivel túlzott reményeket fűznek az adóbeszedés hatékonysága javulásához, és mert a költségvetés tervezésekor még 11 százalékos inflációt feltételezett a kormányzat. (Igaz, tette hozzá, a fogyasztás nem várt mértékben bővül majd, s ez adóbevétel–növelő tényező.) Szerinte a kiadások valójában 50 milliárddal nőhetnek a vártnál nagyobb kamatterhek és amiatt, mert az önkormányzatok kiadásai már csak a gázközművagyon követeléseik kielégítése miatt is nőni fognak.
A GKI úgy látja, a világ gazdasági folyamatai bizonytalanok, s a belföldi szereplők várakozásai tovább romlottak. Ez áll a lakosság fogyasztói szándékaira is, de a vállalkozások körében mért üzleti bizalmi indexre is, hisz ez 1996 decembere óta nem volt olyan alacsony, mint most.
Ennek oka főleg az, hogy nem nő a rendelésállomány – hallhattuk. Vértes szerint a kivitel idei, húsz százalékot meghaladó gyarapodása után jövőre még a 10 százalékos exportnövekedés is optimista előrejelzés. A romló várakozás egyik közvetett jele szerinte, hogy október óta öt százalékon tanyázik a reálkamatszint. Ugyanakkor jóslata szerint az EU növekedése mérséklődik ugyan 1999–ben, de nem kerül 2 százalék alá.