Lefékeződött az infláció • Jegybanki kamatcsökkentés – Javult hitelbesorolásunk • 1998.12.12
Jó év végi hajrába kezdett a magyar gazdaság. Várakozáson felül mérséklődik az infláció: novemberben az éves drágulás már 11,2 százalék volt, szemben az októberi 12,3 százalékkal. A Magyar Nemzeti Bank nyomban csökkentette a repokamatokat, s ezzel az irányadó hónapos betét az orosz válság előtti szintre, 17 százalékra süllyedt. Javította a magyar valuta– és forintadósság besorolását a Standard and Poor's amerikai hitelminősítő intézet. Az MNB–devizatartalék az e heti márkakötvény–kibocsátás nélkül is meghaladja a 8,5 milliárd dollárt.
MH–összeállítás
A fogyasztói árak novemberben 0,3 százalékkal emelkedtek az októberiekhez és 11,2 százalékkal az egy évvel korábbiakhoz képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Hogy októberhez képest több mint 1 százalékponttal mérséklődik az infláció, jóformán senki sem látta előre: legalábbis a Reuters által két hete megkérdezett kilenc piaci elemző átlagban 11,9 százaléknyi éves drágulást várt.
Tavaly novemberhez képest 7 százalékponttal mérséklődött az éves infláció; a jó eredményeket segíti persze, hogy tavaly az utolsó négy hónap mindegyikében igen magas, havi egy százaléknál nagyobb volt a drágulás üteme. A tizenegy havi átlagos áremelkedés 14,6 százalék, holott az első háromnegyed évben még 15,3, tavaly január–novemberben pedig 18,3 százalékot mért a KSH.
Surányi György, az MNB elnöke újságírók előtt úgy vélte: a mostani adatok tükrében lényegesen javult annak esélye, hogy az infláció jövőre tíz százalék alá mérséklődjön. Járai Zsigmond pénzügyminiszter rádiónyilatkozatában a 8 százalékos jövő év végi drágulást sem zárta ki. A jegybank máris fél százalékponttal mérsékelte a pénzintézetek nála elhelyezhető egy hónapos betéteinek kamatát (passzív repokamat). Az irányadónak tekintett kamat így 17 százalék, visszatért a szeptember 22–ei látványos emelés előtti mértékhez. Mint Surányi közölte: a napokban a jegybanki alapkamatot is 17 százalékra mérséklik a mostani 18–ról. Közleményében az MNB azt írja, döntésében szerepet játszott az 1999–es költségvetés sarokszámainak elfogadása és a nemzetközi pénz– és tőkepiacon megfigyelhető kamatcsökkenés is.
Idén Magyarország volt az egyetlen állam, amelynek hitelminősítését két amerikai hitelminősítő is felértékelte – hívta föl a figyelmet Surányi.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
A Moody's májusi kedvező osztályzata után ugyanis tegnap a Standard and Poor's is javított besorolásunkon. Már BBB osztályzatot ad a magyar valutaadósságnak az eddigi BBB mínusz helyett, a forintban kibocsátott papírok pedig A mínuszról A elsőrendű befektetői szintre lépnek elő. Az S&P évi 4–4,5 százalékos növekedést jósol a következő két évre, és azt is méltányolja, hogy a bruttó költségvetési adósság a GDP–hez képest a két évvel ezelőtti 72–ről 62 százalékra mérséklődött. Megjegyezte ugyanakkor az MTI szerint, hogy a hatvan százalék feletti államadósság még mindig magasabb a BBB osztályzatú országok átlagánál, s ez a besorolás további javításának korlátját jelenti.
Az MNB devizatartaléka meghaladja a 8,5 milliárd dollárt, s ebben még nincs benne a héten kibocsátott 500 millió német márkás kötvény – árulta el Surányi. Az október végi utolsó adat szerint még 8,3 milliárd dollárra rúgott a devizatartalék.
Surányi kérdésre elmondta: a folyó fizetési mérleg októberi helyzetét kedvezőnek ítéli, s éves szinten 200–300 millió dollárral javítják szerinte az egyenleget az alacsony világpiaci nyersanyag– és energiaárak, viszont ugyanennyivel rontja az orosz piacok összeomlása. Az alacsony világpiaci árak ugyanakkor – Oblath Gábor, a Kopint–Datorg Rt. kutatója és Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke egybehangzó értékelése szerint – az infláció várakozáson felüli mérséklődésében is fontos szerepet játszanak.
A novemberi, októberhez viszonyított 0,3 százalékos áremelkedés teljes egészében piaci indíttatású volt – jegyzi meg a KSH. A fogyasztói kosárban legnagyobb súllyal szereplő élelmiszerek 0,1, a szolgáltatások 0,2 százalékkal drágultak; a legnagyobb áremelkedést a ruházkodási cikkeknél (1,2 százalék) és a tartós fogyasztási cikkeknél (0,7 százalék) mérték.
Az egy hónapos passzív repokamatnál is nagyobb mértékben, 1 százalékponttal csökkentette az MNB az egynapos aktív repokamatot, mely így 19,75 százalékra mérséklődött. Megfigyelők szerint ebben szerepet játszik az a monetáris politikai célkitűzés is, hogy az egy–, kétnapos bankközi piaci kamatingadozásokat mérsékeljék. Piaci szakértők úgy látják: a kamatmérséklés leginkább az év legvégén, a jövő év elején érezteti hatását a bankközi piacon, rövid távon ugyanis likviditásszűke mutatkozik a december 20–ára várható pénzintézeti adófizetés miatt, mely egyes vélemények szerint akár százmilliárd forintot is kivonhat a piacról.