Föl–földobott vagyonadó • 1998.04.23
A vagyonok megadóztatása különösen a nagy értékű lakások, üdülők és egyéb fogyasztói ingatlanok esetében lehet célszerű – olvasható a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) visszavont programtervezetében. E programról az MSZP nem egyeztetett, mivel politikailag a maga változatát tartja hitelesnek, állítja Puch László szocialista képviselő. Egyébként is ellenzik a vagyonadózást – fűzte hozzá.
MH–információ
A MEH egyelőre nem foglalkozik a következő ciklusra vonatkozó kormányprogram tervezetének átdolgozásával – mondta el érdeklődésünkre Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkár. Ámbár mint arról korábban beszámoltunk (MH, március 29.), Horn Gyula miniszterelnök „átdolgozásra” kérte vissza az anyagot. Arról a „második MSZP–programról” van szó, amelyhez a kormányfő írt előszót, s úgy osztatta szét meglepetésszerűen a nagyobbik kormánypárt márciusi kongresszusán (Világgazdaság, március 27.).
Az MSZP–ben mégsem folyt egyeztetetés a MEH tervezetéről – módosította Puch László országgyűlési képviselő, a szocialisták gazdaságpolitikai programjának egyik készítője lapunknak korábban adott nyilatkozatát. Ennek oka az – magyarázta Puch –, hogy politikailag az őáltaluk készített változatot tekintik hitelesnek. De néhány ponton a részpolitikák (például az iparfejlesztési, az infrastrukturális fejezetek) a MEH verziójában jobbak – ismerte el.
A MEH szerint célszerű lehet a lakások és más nem termelő ingatlanok megadóztatása. Puch László erről elmondta: ezzel nem értenek egyet, a szocialisták választási programja elveti a vagyonadóztatást.
• Folytatása a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Mint ismert, Horn Gyula egy 1994–es beszédében szállt síkra a vagyonadó mellett, de ennek lehetőségét Medgyessy Péter pénzügyminisztersége alatt végképp elvetették.
A Puch–féle programkészítő stábban többek között Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár, Csáky György és Vértes András gazdaságkutatók, Soós Győző és Nagy Sándor országgyűlési képviselők foglaltak helyet. Mint ismert, az MSZP szavazott március 7–ei kongresszusán a programjáról. Hogy azonban miről szavaztak valójában, az átmenetileg bizonytalanná válhatott a MEH változatának fölbukkanása miatt.
A leendő kormányprogram előkészítésére készítette a MEH az anyagot, akárcsak a pénzügyi tárca a magáét – értékelte most kérdésünkre Kiss Elemér.
A Biztonság, esélyegyenlőség, fenntartható növekedés címet viselő MEH–elemzés nagy súlyt fektet az esélyegyenlőségre, a társadalom végletes kettészakadásának megakadályozására. Például két fronton is szembeszáll a 7–8 százalékos évi növekedést ajánló, s evégből adólefaragást ígérő „csodadoktorokkal”: a jóléti kiadások megkurtítását éppúgy visszautasítja, mint a költségvetési hiánynövelést. A támogatandó célok közül elsősorban az oktatást, felsőoktatást részesítenék előnyben, de megemlítik az agrár–, a védelmi, a közlekedési fejlesztéseket, az egészségügyi reformot, a szegénység kezelését és a dunai vízerőművel kapcsolatos költségeket is.
Az adópolitikáról is az esélyegyenlőségről szóló fejezetben ejtenek szót. De a vagyon adóztatását nem szociálpolitikai kérdésnek tartják, hanem egy lehetséges formának, amivel elősegíthetik a termelés dinamizálását, a munkanélküliség elleni harcot. Szorgalmazzák emellett a kétkulcsos személyi jövedelemadózást (ma hat szja–sáv van), ugyanakkor fenntartanák a 0 százalékos kamatadót.
Az egészségügyi finanszírozás kérdésében azonos nézetet vall a MEH az „igazi” MSZP–programmal. Az orvosi szolgáltatások jelentős részénél fenntartanák az állami biztosítás és finanszírozás monopóliumát, miközben egy bizonyos körben kiterjesztenék a lakossági hozzájárulást (a co–paymentet). A Pénzügyminisztérium és az SZDSZ ezzel szemben megtörné az Egészségbiztosítási Alap monopóliumát (MH, április 20.).
Kamatok nélkül az államháztartás bevételei meghaladják kiadásait. A MEH visszavont anyaga szerint 1999–2000–ben csökkenteni lehetne az idei, GDP 2 százalékának megfelelő szufficitet, szemben az „igazi” MSZP–program és a PM által kifejtettekkel. Az állami újraelosztás még néhány százalékponttal csökkenthető (ma ez a GDP mintegy 47 százaléka), de nem cél az újraelosztás sok fejlődő országban uralkodó 30 százalékra való csökkentése; különösen nem a jóléti kiadások rovására – hangsúlyozza a MEH. Megfigyelők szerint ez a kitétel is összefügg azzal, hogy a kötelező egészségbiztosítást bent tartanák az államháztartásban, azaz a nagyobbik kormánypárthoz hasonlóan a MEH is ellenzi a második egészségbiztosítási pillért.