A büdzsé hiánya 450 millióval duzzad • Nemigen kapnak teret a lobbyk – Újabb másfél milliárd az APEH beruházásaira • 1998.12.07
A kormány mindössze négy olyan, az 1999–es költségvetéshez benyújtott módosító javaslatot támogat – összesen 253 millió forint értékben –, amely lobbyérdeknek enged teret. A megszavazásra esélyes indítványok zöme nyilvánvalóan a kormány és koalíciója fő vonalát mozdítja elő.
MH–információ
Holnap szavaz a T. Ház az 1999–es költségvetés sarokszámairól és az ezeket érintő módosító javaslatokról. A kormány által támogatott – egyértelműen esélyes – „csomagban” általában olyan javaslatok szerepelnek, amelyek nem változtatják meg az eredetileg tervezett 373,7 milliárd forintnyi hiányt.
A Pénzügyminisztérium képviselői a bizottsági üléseken is hangsúlyozták: csak „nullszaldós” módosítók jöhetnek szóba. Egy kivételt azért tettek: az ítélőtáblák beruházásaitól elvett és kizárólag az alsófokú bíróságokra lekötött 450 millió forinthoz nem kerestek ellentételt, így ez rontja a költségvetés egyenlegét.
A több mint 800 módosító indítvány közül a kormány összesen 93–at talált érdemesnek a támogatásra. Ellenzéki javaslat nincs köztük (illetve csak egy olyan, amelyik véletlenül egyezik egy másik, kormánypárti javaslattal). A saját pártjaihoz is igen szigorúnak bizonyult a kabinet. Mindössze 12 kormánypárti név szerepel a „befutó” indítványok alatt.
Kisgazdát csak olyan esetekben támogat a kabinet, ha egyeztetett hárompárti kezdeményezésről van szó. A támogatott indítványok több mint felét bizottságok jegyzik, azaz a kormányzat hathatós közreműködésével készültek. A képviselői indítványokon majdnem kötelességszerűen ott szerepel a költségvetési bizottság fideszes alelnöke, Mádi László vagy legalább Szájer József Fidesz–frakcióvezető neve (az esélyes módosítók közül csak négy nem ilyen).
Egyes módosítók összefüggenek egymással; ilyen szempontból is kiemelhetők az átcsoportosítások, amikor is egyes kiadási kereteket mások terhére, esetleg a bevételek növelésével duzzasztanak. Az említett alsófokú bírósági beruházás kivételes esetével együtt 19 átcsoportosítást számoltunk össze. Közülük 9–et találtunk gazdasági indíttatásúnak; kettőt politikainak (bírósági beruházások, valamint a támogatásmegvonás az '56–os intézettől és a Politikatörténeti Alapítványtól, s ezzel párhuzamosan a 67 millióval, 117 millióra megnövelt XX. századi történeti kutatási keret). További 4 szervezeti, szervezési természetű, amikor is egy–egy előirányzat egy másik tárcához kerül át – és csak 4 olyan eset van, amikor a kormány valóban részérdeknek enged, vagyis a javasló képviselő valamilyen jól körülhatárolható, konkrét célt mozdítana elő.
A négy esélyes „lobbymódosító” közül a legnagyobb a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium bővítésére elkülönített 200 millió (MH, december 5., 1. oldal). Tízmilliót szánnak a Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetségének támogatására – lecsippentve a terhességmegszakítási térítések 900 milliós keretéből. (Egyébként mindkét kiadás a szociális minisztérium fejezetben szerepel, így érthetetlen, miért akarják most, az első körben szavazásra bocsátani.)
Az Autizmus Alapítvány támogatását 37 millió forinttal (72 millió forintra) emelik, a Műszaki Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) pedig 102 milliót kap majd, 6 millióval többet az eredetileg tervezettnél. Mindkettőt a magánnyugdíjpénztárba átlépők járulékkiesése miatti tb–támogatás csökkentéséből fedezik – ez utóbbit láthatóan szabad prédának tekintették, már csak azért is, mert 11,6 milliárdot megspóroltak azzal, hogy a koalíciós pártok úgy szavaztak: a magánnyugdíj–pénztári járulékot mégsem emelik 6–ról 7 százalékra, mint azt a nyugdíjreformot bevezető tavalyi törvények előírták volna.
A nyugdíjemelésről szóló passzusról valóban nem szavaznak – derül ki a képviselőknek hétvégén szétküldött parlamenti iratokból. Mint arról írtunk, a kormányfő kezdeményezésére a nyugdíjtörvény módosításáról szóló előterjesztésből a költségvetésbe emelték át a 11 százalékos, de legalább 3500 forintos nyugdíjemelésre vonatkozó szakaszt. A parlamenti jogászok értelmezése szerint ez nem érinti a büdzsé sarokszámait, így a T. Ház részletes vitát nem folytathatott fölötte. A halasztást végül csütörtök este a költségvetési bizottság megszavazta, bár a javaslatot a koalíció még egyszer fel akarta vetetni az első körben szavazásra bocsátandó indítványok közé.
Az átcsoportosítások közül a Postabank–csomag a legjelentősebb: az ez év végi, 182 milliárdos kötvénykibocsátás (amely a pénzintézetnek juttatott 132 milliárdból és az ÁPV Rt. gázközművagyonnal kapcsolatos, 50 milliárdos tartalékfeltöltésből áll) jövőre 25,5 milliárddal növeli a büdzsé kamatkiadásait.
Az APEH beruházásait 1,5 milliárddal fejelik meg azzal az indoklással, hogy kell a pénz az informatikai fejlesztésekre az egységessé váló közteherviselés miatt. Így az adóhivatal összesen közel 4,7 milliárd forintból ruházhat be jövőre; a növekményt a nyugdíj– és egészségbiztosítási alap támogatásának megfelelő csökkentéséből fedezik. A PM–fejezeten belüli átcsoportosításról van szó tehát, amit azonban a szavazás első körében szeretnének bebiztosítani.
A VPOP beruházásait még nagyobb összeggel, 3,3 milliárddal fejelnék meg, ehhez azonban a vámosoknak saját maguknak kell a forrást előteremteniük – derül ki a kormány által támogatott módosító javaslatokból.
A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) csak a kisgazdák háza táján belülről szerezhet többletforrást a módosítások során: 408,3 milliót a környezetvédelmi tárcától igazgatási költségekre és további 75 milliót – ugyanonnan – a PHARE–iroda működésére, ami által Boros Imre tárca nélküli kisgazda miniszter kerete 160 millió forintra bővül.