Kéthetes betét, kamattender, gyorstender • Finomít a jegybank • 1998.11.30
Tovább finomítja eszköztárát a jegybank – derül ki a jövő évi monetáris politikai irányelvekből. Így többek között gyorstender–konstrukciót vezetne be a likviditási sokkok levezetésére. A ma egy hónapos jegybanki betét lejárata két hétre rövidülhet. Kiterjesztenék a kötelező tartalékképzést a bankok külföldi forrásaira, drágítva a spekulatív tőke beáramlását.
A monetáris politika szabadságfokát erősen korlátozzák az ingadozó, kamatérzékeny, rövid lejáratú tőkemozgások – olvasható az MNB napokban nyilvánosságra hozott 1999–es irányelveiben. Ezért tervezik, hogy kiterjesztik a tartalékképzési kötelezettséget a bankok külföldi deviza–, sőt forintforrásaira is.
A pénzintézeti tartalékszabályozást 1996–ban alakították ki (akkor állapították meg a tartalékköteles források mai körét; a kötelező tartalékráta 1996 júniusa óta 12 százalék). Az effektív tartalékrátát – a kötelező tartalék és az összes forrás tényleges arányát – nemzetközi összehasonlításban magasnak tartják; de ha csökkentenék ezt az arányt, a felszabaduló likviditás a sterilizáció költségeit (azaz az MNB kamatfizetéseit) növelné. Ezért a kötelező tartalékrátát csak olyan mértékben csökkentik, amennyire a tartalékképzés alapjának szélesítése megengedi.
Az MNB irányadó kamata az egy hónapos betét kamata. Idővel azonban a ma egy hónapos lejáratot két hétre rövidítik, mivel – mint elismerik – az MNB–nek a piaci kamatokat kevésbé közvetlen módon kell befolyásolnia a hosszabb lejáratokon.
Más változás is várható az MNB betéti konstrukcióban. Augusztus 15. óta heti két alkalommal helyezhetnek el a bankok hónapos betétet az MNB–nél; rövidesen ezt heti egy alkalomra ritkítják, és a betételhelyezési lehetőséget kamattenderként hirdetik meg. Az irányelvekből nem derül ki világosan, mi a különbség a tender és a mostani, szakaszos betételhelyezés között. A tender fogalmában azonban benne foglaltatik, hogy érvénytelenné nyilvánítható, mint ahogy ez az éves MNB–kötvény tendereken már előfordult.
Az egynapos jegybanki kamatoknál az aktív és a passzív repo „kamatfolyosót” határol körül, melynek célja a szélsőséges kamatingadozások mérséklése. A bankközi kamatok fölfelé kitörhetnek a folyosóból, ha egy–egy bank aktív repokerete kimerül. A kamatingadozások mérséklésére az MNB kívánatosnak tartja a kamatfolyosó szűkítését.
Még egy eszköz bevetését fontolgatja a kamatingadozás mérséklésére: az aznapi teljesítésű gyorstendert, amelynek szerepe az előre nem látható – például a banki tartalékolási periódus vége felé adódó – likviditási sokkok levezetése. Aktív és passzív oldalon egyaránt alkalmazná az MNB ezt az eszközt, amely jellemzően rövid lejáratú (legfeljebb egyhetes) lesz, formáját tekintve pedig óvadéki típusú repo, betét vagy szállításos repo.
A magyar termelékenység gyorsabb növekedése miatt középtávon 2–4 százaléknyi reálfelértékelődéssel számolnak. Bár az MNB az ennél drasztikusabb reálfelértékelődést kerülné, az említett mérték mellett is nőhet a rés a várható áremelkedés és a nominális leértékelési ütem között. (Számításunk szerint az 1999. decemberre várt 9 százalékos inflációnak – a termelői és a fogyasztói árindexet azonosnak véve és 1,5 százalék európai infláció mellett – akkor felelne meg a havi 0,6 százaléknyi devalválás, ha nem lenne reálfelértékelődés; tehát a felértékelődés csak kisebb havi csúszás mellett valósulhat meg.) Az idei első félévben viszont a gyors termelői árcsökkenés és az óvatos árfolyam–politika reálleértékelődést eredményezett.
A külső egyensúlyt stabilnak tartja a jegybank. Ha azonban nagymértékű nemzetközi bizonytalanság vagy más ok miatt a folyó fizetési mérleg romlana, az MNB határozott lépéseket tenne a folyamat megállítására – kötik ki az irányelvekben.
A Postabank év végi, 152 milliárdos tőkejuttatását részben a Pénzügyminisztérium (PM) 132 milliárd forintnyi államkötvénnyel, részben pedig közvetlenül az ÁPV Rt. 20 milliárddal fedezi. Csakhogy a korábbi, május 11–ei tőkeemeléshez 15,3 milliárdért megvásárolt K & H–pakett vételárából eddig 9,5 milliárdot fizetett ki a vagyonkezelő, 5,8 milliárdot még teljesítenie kell – mondta érdeklődésünkre Modla Ferenc, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója.
Tavasszal a PM által szállított, névértéken 4,5 milliárd forintnyi, azaz 340 százalékos árfolyamon megvásárolt K & H–pakett ahhoz kellett, hogy végül a Szerencsejáték Rt. alárendelt kölcsöntőke–juttatással járulhasson hozzá a Postabank összesen 24 milliárdos tőkeemeléséhez (MH, május 6. és 12.).
A vagyonkezelő idei, 105–108 milliárd forintra tehető bevételei fedezik a Postabank tőkeemelései miatt megnövekedett elkötelezettségeket – tudtuk meg Modlától. Sőt az ÁPV Rt. még többlettel is zárhat, amiből tartalékot kell képezniük, mivel várható kiadásaik összesen 95,6 milliárd forint lesz, ebből 77,8 milliárd a ráfordítás, 17,8 milliárd pedig a költségvetési befizetés.
Ennek megfelelően módosítaná a parlament költségvetési bizottsága az idei költségvetési törvényt is (a jövő évi büdzséhez benyújtott javaslatukban). A privatizációs bevétel befizetése nagyobb az eredetileg tervezettnél, mivel az ÁPV Rt. már 11,8 milliárdot teljesített a tavalyi bevételekből év elején megmaradt készpénzállományából. Az osztalékbefizetési előirányzatot viszont a felére, 6 milliárd forintra faragják le.