Tavaszra egy számjegyű infláció • Surányi: az ÁSZ–ellenőrzés szokatlan lenne • 1998.11.28
Már jövő év március–áprilisban 10 százalék alá kerülhet az infláció üteme – érzékelteti monetáris politikai irányelveiben a jegybank. Surányi György szerint a nagy infrastrukturális beruházások (mint például a metróépítés) korlátozhatja a költségvetési politika mozgásterét. A jegybank elnöke szokatlannak nevezte, hogy – mint a kormánypártok szorgalmazzák – az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrizze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodását, hiszen annak felügyelőbizottságában már úgyis a pártok emberei ülnek.
Nyilvánosságra hozták az MNB monetáris politikai irányelveit. A jegybank úgy látja, jövőre 4–5 százalékos növekedés és 2 milliárd dollárt meg nem haladó fizetési mérleghiány mellett az év végére 9 százalék körülire mérséklődik az infláció. Grafikonjukkal azonban azt is érzékeltették: az áremelkedés mértéke már március–áprilisban 10 százalék alá kerülhet.
E kedvező folyamatoknak azonban további feltétele, hogy az államháztartás hiánya ne haladja meg 1999–ben a bruttó hazai termék (GDP) 3,5–4 százalékát, sőt kamatok nélkül 2–2,5 százaléknyi költségvetési többlet keletkezzék. A nominális bér– és nyugdíjemelkedésre 13–14 százalékot engedélyeznek az irányelvek, azaz a reálbérek 2–3, a reálnyugdíjak 3–4 százalékos emelkedését támogatja. Feltételezik azt is, hogy az EU növekedési kilátásai nem csökkennek 2–2,5 százalék alá, és a hazánkba beáramló tőke nagysága a folyó fizetési mérleg hiánya körül alakul.
Ha mindez teljesül, az MNB lehetőséget lát arra, hogy a jövő év folyamán – a már bejelentett januári, 0,1 százalékpontos mérséklést követően – tovább csökkentsék a leértékelés ütemét. (Januártól, mint ismert, havi 0,6 százalékkal devalválják a forintot – az immár 70 százalékban euróból és 30 százalékban dollárból álló valutakosárhoz képest.)
Az idei év végére 11–12 százalékos inflációt várnak, szemben a tavaly decemberi 18,4 százalékkal – fejtette ki sajtótájékoztatóján Surányi György. A csökkenésből 1–1,5 százalék külső vagy egyszeri hatással magyarázható (alacsony világpiaci nyersanyag– és energiaárak, a vártnál olcsóbb élelmiszerek). A tényleges dezinfláció még így is több mint öt százalék, amiben Surányi szerint a korábbiaknál alacsonyabb inflációs várakozások játszanak döntő szerepet. Korábban a gazdaságpolitika vette figyelembe a várakozásokat, most mintha a várakozások igazodnának a gazdaságpolitikai célokhoz – kockáztatta meg.
Fékezte a drágulást az is, hogy az államháztartás idei deficitje (eredményszemléletben, a Postabank–tőkejuttatás nélkül) elmarad a tervezettől, 4,3–4,5 százalék lesz.
• Folytatás a 3. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
A fizetési mérleg idei hiányát a jegybank elnöke 1,5 milliárd dollár körülire jósolja („pár száz millió dollár” lehetséges eltéréssel), ami a GDP–nek mintegy 3 százalékát jelenti. Kérdésünkre, vajon nem marad–e el az importnövekedés az export – MNB által 24–26 százalékra becsült – bővülésétől, Surányi úgy felelt: az év egészében, a szezonális kiigazításokat is beszámítva ilyen elmaradás nem várható. Úgy becsüli, idén 3–3,5 százalékkal nő a lakossági fogyasztás és 4,8–5,3 százalékkal a GDP.
A devizatartalék nyolcmilliárd dollár fölött, az egy évvel ezelőttihez hasonló szinten áll – mondta el kérdésre Surányi. Céljuk a tartalék növelése. A nemzetközi kötvénykibocsátások során ma nagyobb kockázati felárat kell fizetni, de hazánk a 40–45 bázispontnyi kockázati felárral még mindig kedvező feltételt ért el az utóbbi, 200 millió dolláros kötvénykibocsátás során. Egyébként is nem a felárat, hanem a teljes kamatot fizeti a jegybank (ami a londoni bankközi kamatlábat 150–160 bázisponttal haladja meg), ez pedig kedvezőbb, mint fél évvel ezelőtt.
Surányi határozottan ellenzi a rövid lejáratú állampapírok forgalmának liberalizálását (azt, hogy a külföldiek minden további nélkül vehessenek éven belüli papírt). A tőkeműveletek teljes felszabadításához előbb meg kell teremteni a fundamentális feltételeket – szögezte le.
A kormánypártok a jövő évi költségvetésben módosítanák az ÁSZ–ról szóló törvényt; eszerint az intézmény évente ellenőrizné a jegybank gazdálkodását. Az MNB–től származó osztalékbevétel, illetve a neki juttatott támogatás jelentősen befolyásolja a költségvetés helyzetét – indokolja a javaslatot Mádi László (Fidesz–MPP), a parlament költségvetési bizottságának alelnöke.
Kérdésre Surányi nemzetközi viszonylatban is szokatlannak nevezte, hogy – a kiépített belső ellenőrzés és az auditor mellett – két olyan szervezeten keresztül ellenőrizné az MNB–t, amelynek tisztségviselőit maga választja. Hiszen ott van az MNB felügyelőbizottsága, amelybe a parlamenti pártok küldtek tagokat. Ezek szerint nincs bizalmuk saját embereikben – érvelt Surányi. Az pedig, hogy az osztalékfizetést, az MNB nyereségét firtatnák, kifejezetten a jegybank önállóságát sértő lépésnek tartja. Az 1997. évi tevékenységükről szóló jelentésükben részletesen foglalkoztak a jegybank nyereségének összetevőivel s ehhez egy képviselő sem tett észrevételt – mondta. Három év alatt 40 százalékkal mérsékelték a létszámot és reálértékben egyharmadával faragták le a banküzemi költségeket – fűzte hozzá.
A metróberuházás látszatra igényelne csak 3 milliárd forintnyi kiadást a jövő évi büdzsében, valójában kétszázmilliárddal megnöveli az állam elkötelezettségét – mondta kérdésre Surányi. Leszögezte: az infrastrukturális nagyberuházások az adófizetők pénzét emésztik föl, és korlátozhatják a költségvetési politika mozgásterét.