Bankmentés kötvénydömpinggel • 1998.11.27
Még idén 182 milliárd forintnyi államkötvényt bocsátanak ki a Postabank tőkejuttatására és arra, hogy az ÁPV Rt. tartalékot képezzen az önkormányzati gázközművagyon–követelések fedezetére – derül ki a költségvetéshez benyújtott módosításokból. Kötvényt bocsát ki a Reorg Rt. leendő leányvállalata is, 71 milliárdért, hogy kivásárolhassa a Postabank kétes követeléseit – közölték az ÁPV Rt. sajtótájékoztatóján.
A Postabank 152 milliárdos és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. 40 milliárdos tőkejuttatását, valamint az ÁPV Rt. 50 milliárdos tartalékfeltöltését az idei év terhére rendezik.
Mint a jövő évi büdzséhez benyújtott, Mádi László (Fidesz), a költségvetési bizottság alelnöke nevével fémjelzett módosító javaslatokból kiderül, a tervezett kötvénykibocsátás 182 milliárd, azaz 50 milliárd forinttal több annál, mint amennyit a múlt héten képzeltek el a pénzügyi tárca vezetői (MH, november 20., 21.). Ez után a kötvényállomány után jövőre 25,5 milliárd forint kamatot fizet a költségvetés.
A növekedés oka az, hogy az ÁPV Rt.–nél megképzendő gázközmű–kompenzációs tartalékot is kötvénykibocsátással finanszírozzák meg. Az 50 millliárdos kötvénycsomag változó kamatozású, tízéves lejáratú papír lesz – tudtuk meg az Államadósság–kezelő Központban. A nagy év végi kibocsátásból 51,5 milliárdot nem új, hanem már az ÁKK kezén levő, 1–7 éves hátralévő futamidejű papírokkal állnak.
Kötvénykibocsátásra készül a többségi állami tulajdonban lévő Reorg Rt. hamarosan megalapítandó leányvállalata is – közölték az ÁPV Rt. sajtótájékoztatóján. A 71 milliárd forintnyi papírt az állam garantálja, kétéves futamidőre. A befolyó pénzből vásárolja ki az ÁPV Rt. a Postabank Rt. könyv szerinti értéken 174 milliárd milliárd forintos kétes követelését. A kötvény változó kamatozású, várhatóan a diszkontkincstárjegyek hozamához igazított értékpapír lesz, és várhatóan a Postabank forgalmazza majd – közölte Székács Péter, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója.
Két évet ad a vagyonkezelő a Reorg leányvállalatának az átvállalt követelések értékesítésére, s ezt ellenőrzi majd a vagyonkezelő – közölte Gansperger Gyula elnök–vezérigazgató. A privatizációs holding további 25 milliárd forintot fordít a pénzintézet tőkeemelésére – mondta Gansperger.
A Mádi–féle csomag szerint viszont a Postabank tőkejuttatásából 20 milliárdot az ÁPV Rt. áll az idén, 132 milliárdot pedig a kormány kötvénykibocsátása finanszíroz. Ugyancsak a privatizációs szervezet kiadásai között szerepeltetik azt a 15,3 milliárdot, amelyet a vagyonkezelő a korábbi kormány alatt, a Postabank akkori tőkeemelése kapcsán, a K&H–részvények beszerzésekor adott ki.
Az összesen 182 milliárd forintnyi állami kötvénykibocsátás növeli az államadósságot és így a büdzsé idei évre kimutatott hiányát is. A deficit a Postabank tőkejuttatása és az ÁPV Rt. tartalékfeltöltése nélkül 419 milliárd forint lenne, e két tétellel együtt viszont 601 milliárd. A módosítócsomag szerint 44 milliárddal megemelik az idei áfa–előirányzatot, s ez elég az MFB tőkejuttatására és két idei többletkiadásra is: a szervezett bűnözés elleni harc jegyében lebonyolított 2,4 milliárdos beszerzésekre és a vízkár–elhárítási művek fenntartásának 1,6 milliárd forintnyi többletköltségére.
Az ÁPV Rt. most már – a módosított előirányzatok szerint – 11,8 milliárd forintnyi privatizációs bevételt fizet be (8 milliárd helyett), az állami vagyon utáni osztalék befizetése pedig 12 helyett 6 milliárd – írja elő a Mádi–csomag. Gansperger szerint viszont az ÁPV Rt. költségvetési befizetései 14 milliárd forinttal csökkennek.
A Postabank kockázatokat hordozó hitelállománya 215,6, a befektetései 94,9 milliárd forintra rúgnak. A függő, jövőbeni kockázatos kötelezettségeket 69,19 milliárdra becsülték a nemzetközi könyvvizsgálók, vagyis összesen 379,77 milliárdnyi kockázatos eszközök szerepelnek a mérlegben, amit 153 milliárdos tartalékképzéssel lehet lefedni. A céltartalékkeret meghatározása hosszas kalkuláció következménye. Ahogy haladtak az auditorok a könyvek átvilágításával, úgy újabb kockázatos ügyletekre találtak, így „nőtt” a veszteség 110 milliárdról 153 milliárd forintra – állította Gansperger Gyula.
• E. J. – P. Zs.