Az APEH–nél 400 ezer forint az átlagos prémium • Göncz nyugdíjügyben nem kérhet normakontrollt • 1998.11.26
A nyugdíjemelésről a köztársasági elnök nem kérhet előzetes normakontrollt, mivel ennek szabályait a kormánypártok a költségvetési törvényben rögzítik – derült ki tegnap a parlamenti bizottságok ülésein. Szintén a költségvetési törvényben lehetőséget adnának arra, hogy a honvédelem a közbeszerzési előírásoktól eltekintve bonyolíthassa beruházásait.
Két nyugdíjtörvény–módosítás is fekszik a T. Ház előtt – az egyik önálló indítványként, a másik az 1999–es költségvetési törvényben elrejtve. A januári nyugdíjemelést a költségvetésben szabályozzák, így az önálló nyugdíjtörvény–módosításra csak az özvegyi nyugellátások rendezése maradna. Csáky András (MDF) a szociális bizottság előtt azzal magyarázta a nyugdíjemelésről szóló passzus leválasztását, hogy a költségvetési törvényben erősebbek lennének a garanciák.
Így viszont a nyugdíjemelésről a köztársasági elnök nem kérhet előzetes normakontrollt – hívta föl a figyelmet Szabó Sándorné (MSZP), akinek pártja azt tervezte, hogy ennek megfontolására kéri a köztársasági elnököt.
Ami a nyugdíjemelés mértékét illeti, továbbra is a 11 százalékos, de legalább 3500 forintos emeléssel számolnak a kormánypártok. A szocialisták ettől függetlenül alkotmányellenesnek tartják a nyugdíj–indexálási szabályok megváltoztatását, ezért a taláros testülethez fordulnak majd. A honvédelmi, nemzetbiztonsági célú beruházásokat, a haditechnikai termékek és szolgáltatások vásárlását az Országgyűlés illetékes bizottsága előzetesen kiveheti a közbeszerzési törvény hatálya alól. Ezt a képviselői indítványt támogatja a kormány – derült ki a parlament gazdasági bizottságának ülésén.
Font Sándor (MDF), Csúcs László (FKGP) és Mádi László (Fidesz) jegyzi a Pénzügyminisztériummal egyeztetett módosítójavaslatokat. Ezek között szerepel az, amely az elsőfokú bíróságok beruházásaira költené az ítélőtábláktól korábban elvont 450 milliót. Az APEH beruházásait 1,5 milliárddal (4 milliárd 658 millió forintra) emelnék, mégpedig a tb–alapok központi költségvetési támogatásának rovására. A büdzsé benyújtása óta elfogadott három PHARE programnak köszönhetően 2,3 milliárddal, 7 milliárd forintra nőhetnek a VPOP beruházásai.
Vitát váltott ki az APEH dolgozóinak prémiumára elkülönített 5,1 milliárd forint, amely bérkeretük 27 százaléka. A prémiumot – átlagosan 400 ezer forintot – akkor kapják meg, ha az áfabevételek 3, az szja–bevételek pedig 2 százalékkal túlteljesülnek, s ha ezek az előirányzatok 1999. november 25–éig 89 százalékon állnak – javasolja a kormánypárti képviselőhármas. Indoklásuk szerint az áfánál 15, az szja esetében 6, a társasági adónál pedig 2 milliárd forint többletbevételt várnak a hatékonyabb adóbeszedéstől.
Az egyházak nemzetközi tevékenységének támogatására 50 milliót szavaznának meg, amit a PM szintén helyesel. Egy másik javaslatuk szerint az egyházak a költségvetési törvény hatályba lépését követő 180 napon belül igényelhetik a járadékot a nem természetben visszaigényelt ingatlanok után; ezzel a hárompárti javaslat fölülírná a vatikáni megállapodás nyomán rögzített eljárást, mely szerint a járadék 1998–tól 4,5, 2001–től 5 százalék.
A Font–Csúcs–Mádi–javaslat nyomán a PM is támogatja, hogy 73–ról 6 millióra csökkentsék az '56–os intézet közalapítványának támogatását, a Politikatörténeti Alapítvány 50 millióját pedig teljes egészében a Magyarok Világszövetségéhez csoportosítsák át. A szociális bizottság a kormány ellenében úgy foglalt állást, hogy a tb–vagyont ne kelljen jövő decemberig az utolsó részvényig értékesíteni. Frajna Imre (Fidesz) ezt azzal indokolta, hogy a határidőhöz kötött eladási kényszer csökkenti a tb–vagyon piaci értékét.
• E. J. – P. Zs.