Könyveléssel kisebb a hiány • A Postabank rendbetétele óriási teher az államháztartásnak • 1998.11.23
Főként könyvelési okok miatt az államháztartás idei hiányának mértéke várhatóan nem éri el azt a 6,7 százalékot, amiről Járai Zsigmond pénzügyminiszter a múlt héten az „előző kormány által felhalmozott szemét kitakarítása” kapcsán beszélt. A Postabank rendbetétele és más év végi akciók hirtelen 242 milliárd forint közkiadást okoznak, de ennek egy részét az ÁPV Rt. állja. Így ismereteink szerint „csak” 5,8, esetleg – kisebb valószínűséggel – 4,5 százalékos hiány várható.
Összesen 242 milliárd forintba kerül, azaz a GDP 2,4 százalékát emészti fel, hogy még ez évben tőkét juttatnak a Postabanknak, a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) és tartalékot tesznek félre a gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati követelésekre.
A számla egy részét azonban az ÁPV Rt. állja: a vagyonkezelő fizeti meg a Postabanknak szánt 19,2 milliárd forintnyi készpénzjuttatást és teszi félre az 50 milliárdos gázközmű–kompenzációs keretet – derült ki a Pénzügyminisztériumban (MH, november 21., 1., 9. oldal). Márpedig az államháztartásba nem számítják bele az ÁPV Rt. bevételeit és kiadásait, és a „GDP–hez viszonyított államháztartási hiány” mutatója – amit itthon és külföldön figyelnek – nem tartalmazza a vagyonkezelő privatizációs befizetéseit.
Főként emiatt az államháztartás idei hiánya várhatóan kisebb lesz annál a 6,7 százaléknál, amiről Járai Zsigmond pénzügyminiszter a múlt héten az „előző kormány által felhalmozott szemét kitakarítása” kapcsán beszélt. A 242 milliárd forintnyi teherből az ÁPV Rt. 69,2 milliárdot vállal, így a költségvetésre 172,8 milliárd hárul, ami „csupán” a GDP 1,7 százalékának felel meg.
• Folytatás a 9. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
De nemcsak a könyvelés szépíti a „kipakolt szeméthalmot”, hanem a költségvetés vártnál kedvezőbb pozíciója is. László Csaba pénzügyminisztériumi államtitkár most már úgy látja, hogy a hiány (Postabank és MFB nélkül) még kisebb, 4,1 százalék lenne, holott a három hete benyújtott 1999–es költségvetési előterjesztésben még 4,3 százalékot jósoltak.
Így tehát még szigorú könyvelés esetén is 5,8 százalék lehet a nemzetközileg prezentált idei államháztartási deficit, nem pedig 6,7 százalék. A továbbiak már attól függnek, hogyan számolják el azt a Postabanknak szánt 132,8 milliárd forintos kötvénycsomagot, amely az összesen 152 milliárdos tőkejuttatás döntő részét alkotja. Az 1992–94–es bankkonszolidációk során a kötvényjuttatásokat nem számították bele az államháztartási hiányba. Szakértők szerint azonban helyesebb lenne, ha ezúttal beszámítanák, hiszen a kötvényátadás növeli az államadósságot. Éppúgy, mint az a 40 milliárd forintnyi készpénzjuttatás, amivel a költségvetésből az MFB Rt. alaptőkéjét emelik meg. (Utóbbit az ÁPV Rt. hajtja végre, de a büdzsé adja hozzá a pénzt.) Végül is, ha csak az MFB tőkejuttatással duzzasztanák a hiányt, akkor ez a GDP 4,5 százaléka lenne, a Postabanknak átadott államkötvényekkel együtt viszont 5,8 százalék.
Mielőtt még a kormány eldöntötte volna a Postabank nagy év végi rendezését, 48 milliárd forintnyi privatizációs bevételt várt az ÁPV Rt.–től, jóval többet az idei büdzsében eredetileg megszabott 8 milliárdos penzumnál. Most viszont mégis eltekintettek a 40 milliárdos többletbefizetéstől – közölte László Csaba.
Vagyis immár nem kívánják a 40 milliárd forintnyi privatizációs többletbevételt az államadósság csökkentésére fordítani. Nem is volna ennek értelme, hiszen a nagy év végi akciókkal amúgy is duzzasztják az adósságot. Ezt a növekedést enyhítik az állami vagyon eladásából származó bevételekkel. Mint láttuk, e források kisebb része, 19,2 milliárd tehermentesíti a Postabank–tőkejuttatás állami finanszírozását, a zömét a gázközmű–kompenzációra teszik félre.