Postabank: a KPMG nem vizsgálhatott volna • Rekordnagyságú kármentés • 1998.11.21
Az alig több mint hatszázalékos piaci részesedésű Postabank talpra állítása – a tavalyi juttatásokkal együtt – 215 milliárd forintba kerül, míg a többi magyar bank konszolidációjára 400 milliárdot költöttek. Lapunk úgy értesült, hogy nyári bankfelügyeleti vizsgálatot végző KPMG könyvvizsgáló cég nem kaphatta volna meg a megbízást, mivel a versenyhivatal korábban elmarasztalta.
Az idén három könyvvizsgáló is folytatott vizsgálatot a Postabankban, s mindhárom különböző eredményre jutott a veszteségeket és hiányokat illetően. A bank hivatalos könyvvizsgálója, a Deloitte & Touche (D&T) cég idén májusban még csak 13 milliárdos veszteséget mutatott ki a tavalyi év adatai alapján.
Ezt követte a bankfelügyeleti vizsgálatot végző KPMG 110 milliárdos hiánykimutatása, majd az a becslés, amelyet a D&T idén ősszel adott ki – audit helyett – a várható 93 milliárd forintos céltartalékhiányról. A Postabank új vezetése októberben bízta meg az Ernst & Young (E&Y) céget egy újabb átvilágítás elkészítésével – ez viszont már csak a rossz portfólió felmérésére irányult, és ma is tart. A kormány konszolidációs számításai azonban, úgy tűnik, erre a vizsgálatra alapulnak.
Terták Ádám, az E&Y vezérigazgatója a vizsgálat eredményeiről nem tájékoztatott, de elmondta, hogy ennek első változatát november elején adták át a Postabank vezetőinek, az átvilágítás azonban még folyik, s befejezése december elejére várható.
Információink szerint az E&Y vizsgálata az előző két könyvvizsgáló cég eredményeinek legrosszabb értékeit veszi alapul, s így nem csoda, ha a veszteség mértékét is ez a jelentés teszi a legnagyobbra. Egyetlen kivételt a telefontársaságoknak juttatott hitel, az úgynevezett HTCC–csomag képez, amelynek esetében az E&Y alacsonyabb értéket állapított meg. Az 50 milliárd forintos távközlési hitelcsomagra a KPMG 45 milliárd forintot, a D&T 28 milliárd forintot, míg az E&Y csak 18 milliárd forintos céltartalékot állapított meg.
Most fejeződtek be a Postabanknál a vizsgálatok, de a jövő évet már tiszta lappal szeretnék megnyitni – indokolt tegnapi sajtótájékoztatóján László Csaba, a Pénzügyminisztérium államtitkára, miért csak most, a héten döntött a kormány, s miért rendezik egyszerre a Postabank veszteségét.
A forrásokat a jövő évi költségvetési törvényben, az idei büdzsé módosításával teremtik elő – hallhattuk. A költségvetést várhatóan december 23–án fogadják el, majd a szilveszterre összehívott közgyűlésen rendezik a 14 milliárd forintnyi banküzemi ráfizetést és a 144 milliárdos céltartalékhiányt.
Az első lépcsőben 20,5 millió forintra, a jelenlegi 42 milliárd kétezred részére szállítják le a bank jegyzett tőkéjét, s ezután következik az összesen 152 milliárd forintos tőkeemelés, amiből 20 milliárd a jegyzett tőke, 16 milliárd a tőketartalék, 116 milliárd pedig a veszteség rendezésére szolgál.
A mostaninál tehát 6 milliárddal kisebb lesz az új alaptőke, s ez magyarázat arra is, miért elegendő a „csupán” 152 milliárd forintnyi állami forrásból megvalósított tőkeemelés a 158 milliárdos veszteség rendezéséhez – derült ki a PM–ben. Mint láttuk, a hiányzó céltartalék a PM mai ismeretei szerint 144 milliárd, ezt a Postabank mérlegeiben már meglévő, 9 milliárd forintnyi tartalék egészíti ki.
• Folytatás a 9., vezércikk a 7. oldalon
• Folytatás az 1. oldalról
Az összesen 153 milliárd céltartalékból mintegy 50 milliárdot a banknál maradó 200 milliárdnyi kockázatos követelés mögé állítanak. A többi 102,5 milliárd pedig olyan veszteség, amely amiatt támad, hogy csak 71 milliárdos nettó értéken tud kivinni egy 174 milliárd forintnyi portfóliócsomagot a követeléskezelő cégébe, a Postabank Workout Kft.–be.
A 71 milliárd tehát a Postabank kivitt követeléseit jelentik, amelyet azonban be kell hajtani; erre az állam még idén (a büdzsé módosításával) garanciát vállal, s egyúttal törlik az 1999–es költségvetés tervezetéből azt a passzust, amely szerint az állam jövőre 75 milliárd forintnyi garanciát vállalt volna. A Postabanknál egyébként 14 százalékos tőkemegfelelési mutatót céloznak meg.
A 152 milliárdos alaptőkeemelésből 19,2 milliárd forintot az ÁPV Rt. készpénzjuttatással áll, a Magyar Államkincstár pedig 132,8 milliárdnyi állampapírt juttat – hallhattuk a PM–ben. Ehhez azonban módosítani kell a hitelintézeti törvényt, hiszen ennek 1997 óta érvényes előírásai szerint csak készpénzben lehetne tőkét emelni egy bankban. A módosítást szintén a jövő évi költségvetési törvényben ejtik meg, ennek lényege az lesz, hogy a kézpénzes tőkeemelés alól kivétel lehet, ha az állam hároméves átmeneti időre komoly részesedéssel száll be egy bankba.
Az állampapír–juttatásból mai értéken 51,5 milliárdot ér az Államadósság–kezelő Központ (ÁKK) kezében lévő, 1–7 éves hátralévő futamidejű, 90 százalékban fix, 10 százalékban változó kamatozású kötvények értéke, de ebből a jövő évben csak 5,1 milliárdnyi papír jár le. A többi új, tízéves lejáratú, változó kamatozású kötvénycsomag lesz – mondta el Borbély László András, az ÁKK helyettes vezérigazgatója.
A Postabank 152 milliárdján kívül további 40 milliárd forintnyi készpénzt juttat a költségvetés – az ÁPV Rt.–n keresztül – az állami tulajdonban levő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. tőkeemelésére. László Csaba elmondta: az MFB veszteségéből 27 milliárd a Postabank korábbi megsegítésével, 3,3 az ennek folytán elmaradt kamatbevételekkel magyarázható, a többi a kora őszi nemzetközi pénzügyi válsággal függ össze.
További 50 milliárdot az ÁPV Rt. tartalékának feltöltésére fordítanak – szintén még az idei büdzséből –, hogy a vagyonkezelőnek legyen miből fizetni az önkormányzatok gázközmű–kompenzációjára. Az év végi állami tőkejuttatás végösszege így 242 milliárd forint – legalábbis ez a maximum a kormány döntése szerint.
Mindez azonban nem jár együtt fölös vásárlóerő–kiáramlással, a fizetési mérleg romlásával, hiszen a postabanki veszteség már elköltött pénzekből áll, amit most csak pótolnak a banknál – érvelt az államtitkár. Az általa most már 4,1 százalékra becsült, tőkejuttatás nélküli államháztartási hiányt az MFB–nek közvetlenül juttatott 40 milliárd biztosan 4,5 százalékra növeli. A kötvényjuttatás elszámolásáról azonban még nem döntöttek – derült ki. Mint emlékezetes, az 1992–94–es konszolidáció idején a kötvényjuttatásokat nem számították be az államháztartási deficitbe, de ez némely vélemények szerint helytelen, hiszen az államadósságot a kötvényjuttatás is növeli.
Az átadott kötvények után fizetett kamat jövőre 23 milliárd forintnyi többletkiadást okoz a büdzsében.
A Postabank esetében a horribilis összeg ellenére nemigen akadt más választás, mint a bank életben tartása – mondta kérdésünkre Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. Szerinte a pénzintézet a lakossági piacon elfoglalt második helyével eléri azt a méretet, amikor már túl nagy ahhoz, hogy „veszni hagyjuk”, tehát bármi áron meg kell menteni. A tőkeinjekció után a banknak jó esélye van arra, hogy megerősítse jelenlegi pozícióját, de a kutató arra képtelennek tartotta, hogy megszorongassa az OTP Bankot. Ahhoz nem elég fejlettek a szolgáltatásai. A Postabank versenytársa inkább a lakossági piacon állásait most építő ABN Amro Bank vagy a Kereskedelmi és Hitelbank lehet. Éppen stratégiai piaci helyzete miatt a kitisztított Postabank könnyen eladható lesz, hogyha egyáltalán el akarja adni az állam. A szakértő azonban úgy vélte, hogy azok a tervek, melyek a Magyar Postával még szorosabbra fűznék kapcsolatát, abba az irányba mutatnak, hogy a bank hosszabb távon állami kézben maradna. Ezért nem is helyes a postai jelenlét monopolizálása – véli a kutató.
A Postabank összes, mintegy 350 milliárdos eszközére vetítve 60 százalékot tesz ki az állami kiadás. A bankszanálás eddigi rekorderénél, a Magyar Hitel Banknál ez az arány 42 százalék volt. Amíg az MHB–én jelentős részben a nagy iparvállalatok fizetésképtelensége ütött lyukat, addig a Postabank veszteségei mögött – az eddig kiszivárgott értesülések szerint – más okok állnak. Túlértékelt ingatlanok, éveken át görgetett befagyott hitelek, a betétesek pénzéből finanszírozott tőkeerősítés, csalásgyanús kifizetések, rossz, veszteséges befektetések adják ki többek között a hatalmas hiányt.
• E. J. – Sza. P. – P. E.