Szorongatott helyzetben az önkormányzatok • 1998.11.19
Az MDF kívánságára a kormány hajlik arra, hogy növelje némileg az önkormányzati fejlesztésekre szolgáló címzett és céltámogatásokat a jövő évi büdzsében. Ragaszkodnak azonban a közszférában dolgozók keresetének 13 százalék átlagos emeléséhez, és váltig állítják: a büdzsé igenis biztosítja a forrást a pedagógusok kiemelt bérfejlesztéséhez – derült ki a tegnap futószalagszerűen megrendezett érdekegyeztetőkön.
MH–összeállítás
Eredménytelenül végződött tegnap a tárgyalás a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában (KIÉT) a közszféra jövő évi béremeléséről és a létszám csökkentéséről. Az ülés után szakszervezeti vezetők azt mondták a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkárának: „háború lesz a rendkívül alacsony jövedelmek miatt.”
Ugyancsak tegnap tárgyalt Balsay István (Fidesz), a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára az önkormányzatok országos érdekképviseleteivel. Végül Balsay megígérte: továbbítja a mai kormányülésre a szövetségek három legfőbb követelését: azt, hogy a jövő évre tervezett pedagógusbér–emelés (januárban 16, szeptemberben 3 százalék) fedezetét adja oda a költségvetés az önkormányzatoknak; emeljék 7 milliárd forinttal az önkormányzatok címzett és céltámogatását, és tekintsenek el az önkormányzatok támogatásának 1,9 százaléknyi zárolásától.
Az ülés után tartott sajtótájékoztatón azonban kiderült: csak az önkormányzati fejlesztésekre szolgáló címzett és céltámogatási keret emelésére van esély. Ezt Gémesi György (MDF) gödöllői polgármester szorgalmazta a parlamentben, majd az érdekegyeztetőn (az előbbin 10, az utóbbin 4–6 milliárdos összegről beszélt). A támogatás emelését az indokolná, hogy bár 48 milliárdot tartalmaz a büdzsé, de ebből 43,9 milliárd a megindult fejlesztéseket finanszírozza. Új projektekre csak 5,1 milliárd maradna, szemben az idei 14 milliárdos kerettel.
Az önkormányzatok „kivéreztek”, mivel az állami támogatás reálértéke csökken – fejtegette Gémesi a parlamentben. Erről valóságos számháború bontakozott ki az önkormányzatok és a kormány képviselői között. Az állami támogatások és hozzájárulások ugyanis mindössze 9,6 (ezen belül a normatív hozzájárulások mindössze 5,6) százalékkal gyarapodnak, és az önkormányzatoknak juttatott szja–val együtt is csak 10 százalékkal nőnek a keretek, elmaradva az előre jelzett 10–11 százalékos inflációs ütemtől. Hogy lehet ebből az ígért mértékben emelni a pedagógusbéreket, ahogy azt Pokorni oktatási miniszter megígérte? – kérdezik az önkormányzatiak.
• Folytatás a 10. oldalon
Folytatás az 1. oldalról
A kormányzati számítások szerint valójában 12,7 százalékkal emelkedik jövőre az önkormányzatok támogatása – mivel az említett tételek mellett beszámítják a munkaadói tb– és szolidaritási járulék összesen 7 százalékpontnyi mérséklését is. A pedagógusbér–fejlesztésre szolgáló bruttó 33 milliárdot pedig tartalmazzák az oktatási és az szja–val juttatott más normatívák – állította Thuma József, a PM helyettes államtitkára az önkormányzati érdekegyeztetőn.
Külön törvényben hatalmazzák majd fel az oktatási minisztert, hogy rendeletben szabályozza a pedagógusbér–táblát – tudtuk meg Balsaytól.
Az önkormányzati érdekképviseletek szerint kiszámíthatatlan helyzetet teremtenek azzal, hogy céltartalékként zárolják a nekik szánt költségvetési támogatás 1,9 százalékát (ez 8,5 milliárd forint elkülönítését jelenti – a szerk.). Mivel az 1,9 százaléknyi zárolást a büdzsé a központi szervek és az önkormányzatok esetében egyaránt előírná, Járai Zsigmond pénzügyminiszter érdeklődésünkre semmi esélyt nem adott annak, hogy az önkormányzatokkal kivételt tegyenek. A remélt 5 százaléktól elmaradó növekedés esetén a többletkiadás mindenképp az inflációt serkenti – érvelt kérdésünkre.
A hat önkormányzati szövetség – mint nyilatkozatukban írják – nem ért egyet például azzal, hogy az önkormányzati források GDP–ből való részesedése az idei 12,3 százalékról a jövő évben 11,8 százalékra csökkenne. (A központi költségvetés kiadásaiban a támogatás aránya 14,6–ról 12,8 százalékra változna.) Az önkormányzati szövetségek álláspontja szerint a GDP növekedésének arányával megegyező mértékben kellene növekednie a települések részesedésének.
A költségvetési törvényjavaslat szerint 1999–ben az önkormányzatok területükön két évvel korábban beszedett személyi jövedelemadók 40 százalékát kapják meg, ám az idei 20 százalékkal szemben csupán 15 százalékhoz jutnának a helyben befizetett adók arányában, míg 7,6 százalék az szja–bevételek aránytalanságait mérsékelné, a maradék 17,4 százalékot pedig normatív módon újraelosztanák.
A települések kifogásolják, hogy a jövedelemviszonyokból eredő feszültségeket a törvénytervezet nem többletforrás bevonásával, hanem az önkormányzati szféra szűkített összforrásának újraelosztásával kívánja feloldani. Irreálisnak tartják azt a kormányzati előrejelzést, hogy az önkormányzatok saját bevételei (például helyi adók) jövőre 130 százalékkal növekednének. Köllner Ferenctől, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára kérdésünkre elmondta: szerinte nincs szükség arra, hogy a költségvetésben pénzt különítsenek el amiatt, mert a településeknek kártalanítás jár a belterületi gázközművagyonukért az alkotmányírósági döntés szerint. A települések ugyanis a bíróságokhoz benyújtott kereseteik alapján természetben kérik járandóságukat. Köllner elmondta, hogy a kormánytól várják a problémát feloldó kimunkált javaslatot.
Kérdésünkre, hogy ez azt jelenti–e, hogy az önkormányzatok elfogadnák a korábban elhangzott lehetséges megoldást, miszerint Postabank–részvényekkel kártalanítanák a településeket, Köllner leszögezte: ez a megoldás csak a bank feltőkésítése után kerülhet szóba.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke az önkormányzati támogatásokat feszegető kérdésünkre elmondta: politikai vitáról van szó, amibe ő nem kíván beleszólni. A pályázati rendszer tisztességes, így jogosan fog eldőlni, hogy ki kap támogatást – tette hozzá. Az elnök úgy véli, az önkormányzatok finanszírozására vonatkozó szabályozás a korábbiakhoz képest jobban igazodik az ellátandó feladatokhoz, áttekinthetősége is javult. A kormányzat a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő települések gondjain az önkormányzatok közötti jövedelemátcsoportosítással, a társulásos ellátási formák fokozott támogatásával, a feladatfinanszírozás elemeinek további erősítésével igyekszik enyhíteni – mondta parlamenti expozéjában Kovács Árpád.
• E. J. – G. T. I. – T. M.